Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
Stenning-Smith-Rochovská-Swi^tek: Domesticating Neo-Liberalism... 577 végzett kérdőíves vizsgálatok és interjúk támasztanak alá - a háztartás az az egység, amely a legfontosabb szerepet tölti be a neoliberalizálódó városi körülményekhez való alkalmazkodásban és a társadalmi újratermelés gyakorlataiban. A társadalomtudományokat jelentősen átalakító nyelvi fordulat hatása is megjelenik a kötetben. Egy alapvetően politikai gazdaságtani felütésü műben ez meglepőnek tűnhet, de a kilencvenes években megjelenő posztstrukturalista marxista (részben feminista) megközelítés a társadalomföldrajzban0 azóta számos esetben hasznos értelmezési keretnek bizonyult a városok vizsgálatában. Nincs ez másképp a Domesticating Neo- Liberalism című kötetben sem, ahol a posztszocialista térbeli-társadalmi valóságok és folyamatok bemutatásakor használják a szerzők ezt a felfogást. Az irányzat fő érdeme, hogy különböző fogalmak (pl. piac, termelés, tőke) dekonstrukcióján keresztül kinyitja a kutatások lehetséges témáit, valamint a fogalompárok (pl. termelés-újratermelés, munka-tőke, férfi-nő, munkahely-háztartás) közötti ellentétek meghaladására is kínál alternatívát. Ezt a szemléletet alkalmazva mutatnak rá a könyv szerzői arra, hogy a ke- let-közép-európai, neoliberalizálódó városokban való életet nem érthetjük meg többek között a csere nem pénzpiaci, a mainstream közgazdaságtan által „alternatívnak” tartott (az ezeket alkalmazó egyének-háztartások számára viszont mindennapos, semmiképp sem alternatív) formáinak vizsgálata nélkül. A Domesticating Neo-Liberalism folyamatosan keresi a kapcsolatokat az előbbi fogalompárok között. A háztartáson belüli változó munkamegosztások részletes vizsgálatával a férfi-nő dualitást oldja fel (ennek különböző formái lehetnek a gyesen lévő apukától a családon belül elsődleges keresőként dolgozó nőkig), rámutat a munkahely és a háztartás merev szétválasztásának értelmetlenségére (például a munkahelyeken szerzett személyes kapcsolatok döntő fontosságúak lehetnek a mellékes keresőtevékenység során a potenciális „ügyfélkör” elérésében), illetve hangsúlyozza, hogy a háztartások gazdasági stratégiáit a formális és az informális munka együttes figyelembe vételével szükséges elemezni. A klasszikus marxizmuson való túllépés harmadik vonala, hogy a kötet alcímében is jelentkező módon a társadalmi gyakorlatok kitüntetett szerepüek az értelmezésben. A strukturalista marxisták közül a kötet leginkább Pierre Bourdieu társadalomelméletén alapul, amely a társadalomszerkezet és az egyéni cselekvési lehetőségek között dialektikus viszonyt feltételez. Annyiban viszont mindenképp továbbgondolja Bourdieu elképzelését, hogy a gazdasági gyakorlatokat az egyéntől a globális szintig terjedő többléptékű kapcsolatokként tárgyalja. Szintén fontos a könyv elméleti megalapozásában a Gerald Creed könyvéből9 10 átvett háziasítás (domesztikáció) fogalma, amellyel Creed egy bulgáriai falu szocialista társadalmát vizsgálta. A Domesticating Neo-Liberalism ennek nyomán azt elemzi, hogy a posztszocialista háztartások milyen módon és milyen cselekvéseken keresztül internalizálják (fogadják be, teszik saját maguk részévé, egyúttal alakítják át) a neoliberalizmust. A kötet így alternatívát kínál azokkal a kutatásokkal szemben, amelyek a 9 GlBSON-GRAHAM, J. K..: The end of capitalism (as we knew it): a feminist critique of political economy. Oxford, 1996. Blackwell. 10 CREED, Gerald: Domesticating revolution: From socialist reform to ambivalent transition in a Bulgarian village. University Park, 1998. Penn State University Press.
