Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között
504 Folyamatosság és újjászületés Bées a visszafoglaló háborúk időszakában, illetve azt követően úgy döntött, hogy csökkenti a sok esetben rossz állapotban lévő erődök számát, és inkább kevesebb számú, de jól felszerelt várat támogat. Ennek a védelmi és stratégia politikának esett áldozatul a régióban Kanizsa, Kaposvár és Dombóvár erődítménye, ugyanakkor így vált kiemelt jelentőségűvé a szigeti vár. A Titkos Konferencia 1699. évi februári ülésén Szigetvár azon stratégiailag fontos várak között szerepelt, amelyet fejlesztésre javasoltak, hogy falai között több katonát lehessen elszállásolni.2 Többek között amiatt is növekedett a szigeti várban szolgálók létszáma, mert a karlócai béke után - költségkímélési szempontból - megkezdték a régió katonai élelmiszerraktárainak felszámolását, és Joseph Huyn szigeti várkapitánynak ezt követően meg kellett oldania a kaposvári, a mohácsi, a tolnai és a bajai raktáraknál szolgáló katonák integrálását saját parancsnoksága alá.3 Az ilyen módon fokozatosan „duzzasztott” várnak nagy szerepe volt abban, hogy Szigetvár gazdasága és társadalma a megye többi településénél jobban és gyorsabban fejlődjött, ugyanis az itt tartózkodó katonák, tisztek folyamatos vevőkört, az építkezések pedig megrendeléseket jelentettek a szigetvári iparosok, kereskedők számára. Speciális funkciók Katonai, közbiztonsági A folyamatos katonai jelenlét további speciális funkciókat kölcsönzött a településnek a század első évtizedében. A Rákóczi-szabadságharc alatt a dél-dunántúli hadszíntéren kulcsmomentum volt, hogy sem 1704-ben (Pécs feldúlása után),4 sem a későbbiekben nem sikerült a kuruc csapatoknak Szigetvár bevétele, és az mindvégig a császári katonák kezén maradt, így Joseph Huyn kapitány a csapataival a várból ellenőrizhette az egész régiót. Mivel a dél-dunántúli vármegyék nem tudtak sem anyagiakat, sem embert biztosítani a közbiztonság fenntartására, ezt a feladatot is a szigeti várban állomásozó csapatoknak kellett volna felvállalnia. A század első évtizedében ez az erődítmény volt a közbiztonság központja a régióban.5 A szigeti várkapitány tisztában volt azzal, hogy a polgári lakosság védelme ténylegesen és szinte kizárólag az ő felelőssége, 2 SZITA-SEEWANN 1999. 148. p. 3 OROSS 2006. 1448. p. 4 Pécs tragédiáiról lásd: MESZLÉNY1 1942. 336-338. p.; legutóbb: BÁNKÚTI 2005. 33-51. p. 5 Joseph Huyn szerint német lovasságra lenne szüksége, hogy eredményesen vehesse fel a küzdelmet a rablásokkal szemben. GAVRILOVIC 2005. 28. p.
