Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között
Gőzsy Zoltán: Szigetvár mezőváros funkcionális változásai 1687 és 1749 között 505 amit a lehetőségekhez képest igyekezett is megoldani. Ezen attitűd nélkül nem érthetnénk a különböző funkciók szigetvári megjelenését. A közbiztonság, illetve a közigazgatás helyzetének esetlegességét jelzi az az eset, melynek során a szigeti járás szolgabírája rác rablók által elhajtott marhák után ment 1704-ben, ám eközben - a vármegye tisztviselőinek a Rákó- czi-szabadságharcban betöltött kevéssé egyértelmű szerepe következtében - a szigeti vár börtönébe került. Nádasdy Tamás főispán levélben kérte a várkapitányt, illetve az Udvari Haditanácsot, hogy a szolgabírót engedjék szabadon (a compedibus elitemre sinat), az ellopott marhák visszajuttatásáról pedig gondoskodjanak (per Rascianos abacta pecora restituantur). Huyn a főispán megelégedésére mindkét kérést teljesítette.6 A kapitány ugyanakkor a vármegye tehetetlenségére és erőtlenségére panaszkodott. Kifejtette, hogy semmilyen segítséget nem kapott a közbiztonság helyreállítására, és a vármegye egyértelműen a szigeti katonákra várt minden esetben. A korábbi megyei hajdúk Rákóczi mozgalma mellé álltak; ezekben az években nem állt rendelkezésre számba vehető karhatalmi szereplő (disarmirt worden seynd).1 8 A szigeti katonák által elfogott rablók elzárása és elhelyezése is meghaladta a kapitány lehetőségeit, mindannyiukat ugyanis nem tudta a várban fogva tartani vagy a környéken elszállásolni (Etliche WO Räuber und Rebellen hette er in Verhaft, fraget sich also was mit Ihnen zu thuen seye).K Társadalmi konszolidáció Fegyveres hatalom birtokában (egyetlen potens tényezőként) a közbiztonság mellett a szigeti várkapitánynak kellett biztosítani a beköltöző, illetve különböző irányú migrációt folytató lakosság biztonságos letelepedését és helyben maradását, azaz a társadalmi konszolidációért is felelős volt. Különös jelentőséggel bír transzformációs helyzetben az (újjá)alakuló közösségek belső és külső konfliktusait kezelni, illetve megoldani. A várkapitány például felelős volt a szerb lakosság letelepüléséért és konszolidálásáért, a szerbek jogainak betartatásáért is.9 Mivel Pécsen és más városokban konfliktusok alakultak ki a magisztrátusok és a beköltöző szerb lakosság között a vagyon- és telekszerzés kapcsán, Huyn több szerb lakost is 6 Gavrilovic 2005. 26. p. 7 Gavrilovic 2005. 28-29. p. 8 Gavrilovic 2005. 30. p. 9 Külön kérvényezte az Udvari Haditanácstól, hogy támogassák őt abban, hogy a szigeti és a pécsi rácok ne veszítsék el privilégiumaikat.
