Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 49 várhegy északi harmadában,14 a későbbiekben jelentős átrendeződés követte. A nagyjából háromszög alakú Várhegy középső részén 1001-től épült a háromhajós Szent Adalbert érseki székesegyház,15 majd attól kissé délre felépült a székeskáptalan, a Monasterium Sancti Adalberti épülete.16 Míg az érseki palota - ekkor még - az északi oldalon kapott helyet,17 a királyi palota valószínűleg már ekkor a várhegy déli, valamivel alacsonyabb szegletébe került át. Mindazonáltal az átköltözés időpontja,18 a déli palota 11-12. századi formája, az itteni maradványok értelmezése, illetve azok tényleges funkciója vitatott.19 A 14 A korai fejedelmi palotára MRT 5. 91. p. (Horváth I.); a templomra, amelyhez később káptalan is tartozott MRT 5. 91-95. p. (Horváth 1.). A kápolnának csak a már jóval későbbi, valószínűleg a kora gótikus átépítések során kialakult formája ismert történeti helyszínrajzokból. - Horváth István szerint a nagyjából háromszög alakú Várhegy platót, annak pereme mentén kezdettől kőfal vette körül. Rekonstruált elhelyezkedését és alaprajzi vázlatát 1. pl. HORVÁTH 1996. 16. p. - Ezzel szemben a területen az 1960-as években kutatásokat végző Nagy Emese szerint a hegy legkiemelkedőbb, ovális részén álló fejedelmi palotát és a Szent István templomot eredetileg még egy hasonló formájú sánc vehette körül. Ennek az erődítésnek a területe még jóval kisebb volt a későbbi várnál. (NAGY 2004. 54-56. p., ábrákkal, illetve a korábbi irodalommal.) - Legújabban - saját 1999-es ásatása nyomán - Horváth is árnyaltabb vélemény alkotására kényszerült a korai sánc vonatkozásában (HORVÁTH 2011. 17-16. p.), de fenntartja véleményét a vár egészének egységes, 11. századi kő kerítőfalára. 15 MRT 5. 101-107. p. - a többször megújított templom épülete a 18-19. századi tereprendezések miatt mára nyom nélkül elenyészett. Eredeti(?) formájára csak 18-19. századi rajzok alapján következtethetünk. 16 MRT 5. 108-110. p. (Horváth I.) 17 MRT 5. 107-108. p. (Horváth I.) 18 A helyzetet ugyanis bonyolítja, hogy az esztergomi királyi palotára, illetve várra összesen három - jóval a feltételezett ezredforduló utáni átköltözést követő királyi adományozó oklevél maradt fenn, mindhárom az érsek javára. Az első 1198-ból, Imrétől, amely szerint „donavimus in perpetuum domum regalem in Castro Strigon, que nondum fuit opere consumata" (id. GEREVICH 1990. 33. p.) pontosabb helymegjelölés nélkül. Ez a régi értelmezés szerint a déli átépítés alatt lévő (1. alább) palotára, s így gyakorlatilag az egész várra vonatkozna. Ez alapján azonban nehéz lenne magyarázni a két következő, 1249-es és 1256-os adományt. Jogosnak tűnhet tehát a feltételezés (GEREVICH 1990. 33-34. p.), hogy az első oklevél csak a vár északi részére, Géza korábbi, éppen felújítás alatt lévő palotájának környékére terjedt ki, s a két rész elválasztása csak ekkortól számítható. Csakhogy ez, összevetve a feltételezett korai átköltözéssel (I. még alább), annyit jelentene, hogy az uralkodó annak ellenére majd kétszáz éven át fenntartotta magának az északi fejedelmi palotát, amelyet még föl is szándékozott újítani. Ráadásul fönntartja magának a jogot, hogy szükség esetén őt az érsek befogadja: „tamen tempore necessitatis nostre ipse dominus Archiepiscopus nos in eadem recipere teneatur " (GEREVICH i.h.). Ez pedig - bár nem részletezi - legalábbis furcsa kikötés, ha tudjuk, hogy a déli palota még a kezében volt. 19 NAGY 2004. 54. p. szerint a déli királyi palota megépítése még 1. (Szent) Istvánhoz köthető (ő korábban egyes itteni maradványokat még a 10. századra tett!), aki az érsekség megalapítása és a székesegyház építése miatt a korábbi fejedelmi vár területét átadta az érseknek. A sáncokkal övezett fejedelmi vár és az új, kőfalakkal övezett déli palota egy ideig még külön
