Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
50 Udvar - Város — Főváros korai déli palotából ugyanis mindössze néhány építmény részben kiegészíthető, részben csonka alaprajza ismert. A legdélebbi részen egy kisebb, négyszögletes torony, kissé északabbra egy kerek épület - minden valószínűség szerint egy rotunda formájú palotakápolna - állt, majd a keleti oldalon egy vagy két, észak-déli irányú, téglalap alakú lakó(?)épület következett. Végül az együttest egy, az északnyugati oldalon álló épület zárta, amelynek azonban még a tájolása is kérdéses. Az egész elrendezés az eddigi alaprajzi rekonstmkciók alapján, illetve ellenére is bizonytalan.20 A 12. sz. végi, 13. század eleji, III. Béla és Imre által építtetett palota elrendezése azonban a korábbi és újabb régészeti kutatások nyomán ma már elég jól ismert21 (sőt, részleteiben helyreállítva látogatható): gyakorlatilag önálló várat alkotott a váron belül. Ezek szerint a várhegy déli fokán állt a lakótorony, a Fehértorony, amelyhez észak felől, a trapéz alakban kiszélesedő fennsíkon egy kisebb belső, és egy jóval nagyobb külső udvar tartozott. A kisudvaron, a keleti oldalon volt a királyi kápolna, valamint a királyi magánlakosztály, a nyugatin az azt kiszolgáló létesítmények. A láthatóan nyilvános, nagyobb udvar nyugati oldalán elhelyezkedő palotaszámyban volt a nagyterem (kb. 45 x 10 m). Az együttest északról egy rövidebb kelet-nyugati palotaszámy zárta le. Az elrendezés teljesen megfelelt a korszak azon uralkodói várainak, amelyeknél a topográfia és domborzat hasonlóan meghatározó szerepet játszott, mint itt. A palotát IV. Béla 1256-ban véglegesen az érseknek adományozta. Összességében azt mondhatjuk, hogy az esztergomi vár a korai rezidenciák azon archetípusához tartozik, amelyen belül az uralkodói és az egyházi hatalom egyszerre volt jelen, azaz osztozott annak védett területén.22 (Közvetlen környékünkön ennek kiváló példája Prága és Krakkó, de hasonló formációval álló erődítésként létezett egymás mellett, majd a 12. században szükségessé vált a beépíthető terület növelése, amit feltöltéssel értek el. (Ezzel nagyjából ki is alakult a Várhegy plató, illetve a vár újkorig meghatározó háromszög alakú formája.) - HORVÁTH 2001. is általában ezen az állásponton van, azzal a különbséggel, hogy a déli palota elválasztását az északi résztől ő az egységes, háromszög alakú váron belül látja megvalósítottnak már all. századtól. — L. még BÚZÁS 2004. 8. p., aki szerint a déli palota leválasztása az esztergomi megyésispán beköltözése miatt (az egykori visegrádi ispánság felbomlása után) vált szükségessé. A korai visegrádi megyére, illetve az ebből kivált Esztergom megyére 1. ZSOLDOS 2001. 32^10. p. (különösen 39.), valamint ZSOLDOS 2010. 8. p. - Vö. még FELD 2010. 496. p.; SZENDE 2010. 143. p. és Szende 201 la. 20 L. pl. HORVÁTH 1996. 16. p. alaprajz; NAGY 2004. 52. p. 1., 53. p. 3., 55. p. 5. kép; BÚZÁS 2004. 28. p. Az esztergomi vár a XI. század végén című ábrája. 21 MRT 5. 95-101. p. Nagy Emese leírásában; újabb értelmezése NAGY 2004. 51-54. p.; vö. még HORVÁTH 2001. 21-23. p.; az együttes funkcionális elemzését (beleértve a későbbi időszakot is) 1. VUKOV 2004. 22 GEREVICH 1990. 33-34. p.
