Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
468 Folyamatosság és újjászületés vezeti szabadságlevél - a későbbiek ismeretében feltehetően II. András 1224. évi kiváltságlevele - is előkerült, s a tanács tagjai úgy határoztak, a következő ülésig gondolkoznak arról, miként lehet követni a privilégium előírását.5 A királybíró haláláról a Gubemiumot is tájékoztatták, a tervezett választásról azonban nem tettek említést. A főkormányszék ezért október 2-án leiratban sürgette a szebeni vezetést, hogy jelöljön több személyt a megüresedett hivatal betöltésére és mihamarabb mutassa be a választott személyeket. Egyben figyelmeztette a várost, hogy kerülje az ilyen esetekben gyakori visszaéléseket.6 A szebeni Százak Tanácsa a szüreti munkálatok miatt azonban nem tudott azonnal összeülni, ezért a Gubernium több mint három hét múlva, október 27- én újabb parancsot intézett a városhoz: tekintettel arra, hogy november 4-5. körül az uralkodó kívánságára Bécsbe indulnak, gondoskodjanak a királybíró választásáról vagy jelöléséről („electio vel candidatio”), s az érintett személyek bemutatására a hónap vége táján küldjenek követséget Kolozsvárra.7 Október 29-én Szeben város különleges módon tett eleget a Gubernium parancsának. A Százak Tanácsa újabb gyűlést tartott, és a hivatal betöltésének módjáról tanácskozva arra az eredményre jutott, hogy mivel Erdély ismét a királyi korona alá került, a szebeniek most érvényt szerezhetnek régi királyi privilégiumuknak, vagyis a királybíró személyét alkalmasság alapján választhatják („Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.”).8 A Szász Universitas gyűlésén azonban arról értesültek, hogy a király a megerősítést igénylő hivatalok betöltésével kapcsolatos dekrétumában üresedés esetére két vagy három személy ajánlását rendelte el, akik közül ő választ.9 Ezért végül a szebeni Százak Tanácsa úgy döntött, hogy - nem akarván elveszíteni választási jogát - megtartja a választást, de az említett dekrétumra való tekintettel, a király iránti engedelmessége 5 HR Protokoll Bd.13. 366. p. 1697. szeptember 27. 6 „Azonban mint hogy Szeben király biro, es a betsülletes szász natio comes nélkül közönséges kár nélkül sokáig nem lehet, azért kegyelmetek az eddig be vött jo rend tartas szerint candidallyon betsülletes attyok fiait arra az tisztre, es praesentallya az Gubemiumnak; szeretettel intyük penig kegyelmeteket, hogy abba az candidatioba tavoztasson el kegyelmetek minden rendeletien mesterségeket, a mellyek másképpen az ollyan állapotokban gyakrann szoktak practicaltatni [...].” A Gubernium Szebennek, 1697. október 2., Torda. Magyar Országos Levéltár (MÓL), Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gubernium Transylvanicum levéltára, Gubernium Transylvanicum (in politicis), Libri conceptuum regii Hungarici et Latini (F 43) I. 906. [A tanulmányban szereplő idézetekben található kiemelések mindvégig a Szerzőtől származnak.] 7 A Gubernium Szebennek, 1697. október 27., Gyalu. Directia Judeteanä Sibiu a Arhivelor Nationale (a továbbiakban: DJAN Sibiu), Colec(ia de documente medievale (Col. med.) U VI. Nr. 2082. 8 Az Andreanum idézett mondata: UB 34. p. 9 I. Lipót 1697. április 18-i dekrétumára hivatkoznak (ld. később).
