Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
Szirtes Zsófia: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.” 469 kifejezéseként további két személyt javasol a királybírói méltóságba. Ha tehát az uralkodó nem engedélyezi a szabad választást, ebben a formában egyúttal arról is gondoskodnak, hogy mihamarabb be legyen töltve ez a Szász Universitas számára oly fontos hivatal. A szebeni Communitas „meg visgalván ponderose a személyeknek capacitását és érdemeseb voltát”,10 egyhangúlag Johannes Zabaniust, a város polgármesterét választotta meg. Rajta kívül szavazattöbbség alapján további két személyt jelölt: Peter Weber székbírót és a legidősebb tanácsost, Tobias Fleischert. Ezzel az aktussal tehát eleget tettek mind a választás, mind a jelölés követelményének. A város vezetése úgy döntött, hogy a választás eredményének és szabad választási jogának megerősítését kéri az uralkodótól. Johannes Zabanius megválasztásának jóváhagyásában a Gubernium közbenjárását is kérték a szebeniek.11 A szebeniek óvatossága nem csak abban mutatkozott meg, hogy a megüresedett hivatal betöltésének e kettős módját választották, hanem abban is, hogy a választás eredményéről csak utólag tájékoztatták a Guberniumot. Ez nem volt véletlen: a város ugyanis attól tartott -joggal -, hogy a főkormányszék bele akar avatkozni a választásba. Ennek megelőzésére Szeben már a Gubernium első, október 2-i felszólítását követően levelet írt a szász nemzet12 bécsi ágensének, Paul Ingramnak, amelyben közvetítését kérte I. Lipót (1657-1705) és Franz Ulrich von Kinsky (1634-1699), az Erdélyi Konferencia elnöke felé a királybíró választása ügyében. A szebeniek a levélben kifejtették, hogy Magyarország boldog emlékezetű királyai idején a szebeni királybírót az uralkodó erősítette meg hivatalában, és ezt az ősi szokást megerősített privilégiumaik biztosítják. A szász natio számára több okból is veszélyes lenne, ha a Gubernium kapná meg a megerősítés jogát. Attól tart, hogy a főkormányszék saját érdekeit képviselő, befolyásolható, alkalmatlan vagy megvesztegethető személyt támogatna, vagy ami a legfélelmesebb, esetleg egy másik város hivatalnokát tenné meg szebeni királybíróvá, ami a szász natión belül teljes zűrzavart okozna. A szebeniek jelezték, hogy ügyük előmozdítására hamarosan követet küldenek az udvarba, s kérték ágensüket, hogy legyen annak segítségére.13 Ingram válaszában beszá10 A szebeni Százak Tanácsa a Guberniumnak, 1697. október 29., Szeben. DJAN Sibiu, Col. med. U VI. Nr. 1862. 11 A szebeni Százak Tanácsa a Guberniumnak, 1697. október 29., Szeben. Uo.: ,,[...]mellyekben világosan exstal hogy ennek a Respublicanak szabadságában s teczesében áll, Király Birájának a kiis egyszer s mind Comes totius Nationis választása [...].”; HR Protokoll Bd. 13. 370. p. 1697. október 29. 12 Tekintettel arra, hogy a szászság a székelyek és a magyarok mellett a kora újkori Erdély harmadik rendjét képezte, tanulmányunkban a szász nemzet/szász natio kifejezés alatt - az egykorú forrásokat követve - mindvégig e rendi-politikai nemzetet értjük. 13 Szeben Paul Ingramnak, 1697. október 9., Szeben. DJAN Sibiu, Col. med. U VI. Nr. 2083.
