Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 451 ve egy térnyi terület kapcsolódik valamelyest a belvároshoz (Zichy liget).45 Az itt haladó országút miatt azonban különállását megőrzi, nem épül egybe vele. Később természetesen benépesültek a város korábban elpusztult részei is, új külvárosok születtek, s a Sárvíz lecsapolása, a mocsár kiiktatása is lakható területet eredményez, ám csak később, a 19. század első felében alakulnak új városrészek (Víziváros). (Külön vizsgálatot érdemelne a belváros és a külvárosok egymáshoz viszonyított helyzete az országutak elhelyezkedését is figyelembe véve.) Néhány jelentős épület létrejött már a 18. században is a belvároson kívül, s ez azt jelzi, hogy a korábban nagyobb kiterjedésű, külvárosokkal rendelkező település ismét kezdett „magához térni”, másrészt ezek az építkezések már nem csupán a folytonosság jegyében keletkeztek (Rác templom), hanem lassacskán egy új város új városrészeinek lettek központi épületei. Az, hogy nagyobb épületek létrehozása valósult meg ezeken a területeken azt jelezte, hogy már volt annyira jelentős e rész, hogy nagy összegeket felemésztő építkezés történjék benne. Ugyanakkor nemcsak bizonyos benépesiiltségre utalt, hanem arra a szándékra is, amellyel az itt kialakult külvárosok továbbfejlődését a város ösztönözte. Természetesen annak is jelentősége van, hogy egyházi épületekről van szó. Különösen az új városrészben, a Felsőváros esetében jelzésértékű, hogy templomot emelnek a kis kápolna helyén. A Palotavároson belüli Rácváros Keresztelő Szent János szerb ortodox temploma (Rác templom) az egyik ilyen jelentős épület. A török alakulatok részeként megjelent szerbek Fehérváron letelepedve külön városrészt foglaltak el, s már a török időkben templomuk volt. A város felszabadulása után az itt álló templomot 1733-ban lebontották, ám ugyanezen a helyen a fából és sárból épült templom helyébe az Udvari Haditanács engedélyével 1733 és 1752 között kőtemplom épült. Ezt 1771-ben lebontották, s helyén épült a jelenleg is ott álló épület (1744).46 Az új külvárosban (Felsőváros) is jelentős egyházi építkezést készít elő a 18. századi fejlődés. A felsővárosi Szent Sebestyén-plébániatemplom helyén 1703-ban még csak egy kisebb kápolna állt, amelynek felújítására 1739 és 1742 között került sor. Lényeges azonban, hogy a városrésznek 1778-tól külön plébániája lett. Ez összefüggésben volt a püspökség megalapításával. Addig egyetlen plébániája volt csupán a városnak, a belvárosi; ettől kezdve kettő működött. 1801-ben kezdték meg a jelenlegi templom felépítését.47 45 Székesfehérvár 279-283. p. 46 SIKLÓSI 1990. 76. p.; Székesfehérvár 287-288. p. 47 Székesfehérvár 285-286. p.
