Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” - Koronázóvárosból püspöki székhely 439 A régi-új építtetők egyik csoportja tehát az egyház volt. Épületeik központi helyen jöttek létre, s mint kiderül, több közülük nem előzmény nélküli, vagyis egyházi funkciójú építmény közelében, vagy éppen arra ráépülve emelkedett. Az első egyházi építési „ütemben” emelt épületek a visszatért/letelepiilt szerzetesrendek építményei. Az így létrejött ferences, karmelita és jezsuita templom nagyjából egyidejűleg emelkedett. Mindhárom szerzetesrendi templomhoz rendház is tartozik, négyszögletes, nagy kiterjedésű épülettömböket képezve a belvárosban. A karmelita épülettömb a belváros határán, a ferences a belváros szívében, a jezsuita a Fő utcán kapott helyet. Utóbbihoz iskolaépület is kapcsolódott. Az építkezések a rendházak felépítésével kezdődtek, miközben már a templomok alapkőletétele is zajlott. A munkák viszonylag hosszú időt vettek igénybe. A templom alapkőletételétől a felszenteléséig, s gyakran a teljes kész állapotig több évtized is eltelhetett. Az 1720-1730-as években kezdődött, s az 1740-es évekre fejeződött be ez a szakasz, későbbi alakítások persze járultak hozzá. Feltehetően a „Barátok temploma" Szent Imre ferences templom helyén is egy középkori épület állt. Többféle feltételezés van arra nézve, hogy ez melyik középkori templom lehetett. Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy itt állt a Szent Jakab-templom, amely a török korban aztán dzsámiként funkcionált (Nagy dzsámi). Az itt álló épületmaradványt a ferencesek 1690-ben vették birtokba. A mai templom alapkőletétele 1720. szeptember 1-jén történt. 1743-ra készült el, 1745-ben szentelték fel, de kifestése csak 1766-ra valósult meg. A jelenlegi rendház - amely a középkori ferences kolostor jogutódja, három polgárház és a török fegyvertár helyén épült 1741 és 1743 között. Az épületet 1777-ig többször bővítették a templom felől. A templomkapu felett az Eszterházy címer látható, s ugyanebben az utcában épült fel az Eszterházyak egy kisebb városi palotája.26 A Kármel-hegyi Boldogasszony (Szemináriumi)-templom telkén 1721-ben a karmeliták Nepomuki Szent János tiszteletére építettek kápolnát. A rendház alapkőletétele 1732-ben, a templom építése a kápolna helyén 1745 és 1769 között történt. A De Prati-féle alaprajz (1720) a templom déli részén még egy dzsámit ábrázol.27 A rend feloszlatása után a templom a polgári lakosságé lett, a rendház kaszárnya, majd kórház és hadiraktár, 1802-től papi szeminárium.28 26 SIKLÓSI 1990. 64-65. p.; Székesfehérvár 150-154. p.; SZVL XV. Székesfehérvár városközpont rendezési tervének feltárólapjai. No. 246. 27 De Prati: Grund Riss der Vestung Stulweyssenburg 1720. Hofkammer Archie, Wien. Karten und Bauprojecktregister M 26. Közli: FITZ-CSÁSZÁR PAPP 1966. 37. p. 28 Székesfehérvár 143-146. p.; SIKLÓSI 1990. 63. p.; SZVL XV. 26. No. 216.
