Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Kovács Eleonóra: "Ugyanaz másképpen". Koronázóvárosból püspöki székhely: a 18. századi Székesfehérvár városképi változásai
Kovács Eleonóra: „Ugyanaz másképpen” — Koronázóvárosból püspöki székhely 431 katonai, kincstári vonatkozásnak.'2 Igazán jelentős török kori építményt csupán néhányat említhetünk. Az egyik Güzeldzse Rusztem pasa fürdője (maradványai a belvárosban, a Jókai u. 2. szám alatt találhatóak), a másik a Pecsevi Ibrahim által építtetett fogház,12 13 melynek nyomait nem ismerjük. Kútházak, s a Budai külvárosban álló két őrtorony, valamint Véli bej dzsámija említhető még, amely a mai Fő utca mentén volt található. Folyamatos, de nem kiugró változások következtek be tehát a török idők alatt, amelyek fokozatosan alakítottak a városképen. Megváltozott a város lakossága is. A megszállás idején itt letelepült új lakosság meglehetősen vegyes összetételű népességet alkotott. A korábban tiszta magyar városba a foglalás után itt maradt magyarok közé jelentős török, bos- nyák és szerb csoportok telepedtek le. Az utóbbiaknak külön városrészük is alakult (Rácváros). A magyarok száma az 1601. és 1602. évi ostromok után ismét megfogyatkozott. Lényeges változást majd a törökök kivonulásával és a 18. századi betelepülők megjelenésével tapasztalhatunk. A visszafoglalt város állapota - betelepítés, igazgatás, lakosság A városból 1688. május 19-én űzték ki a törököket. A 17. század végére külvárosai a sorozatos ostromok miatt elnéptelenedtek. Csupán az olaszbástyákkal védett belváros 17 hektárnyi területe, valamint a palánkkal, sáncokkal, árkokkal védett nyugati városrész (44 hektár) maradt meg a hajdani városból. Az így 61 hektárra olvadt terület jóval kisebb volt, mint a város korábbi kiterjedése, amely az Árpád-korban 416 hektár, a 14-16. század között 630 hektár (egyes számítások szerint 758) volt. (Ez természetesen külvárosaival együtt értendő, vagyis a Belváros mellett a Budai külváros, Sziget külváros, a johanniták területe, Szentkirályfölde, Ingovány falu.) A belváros területe nem változott számottevően a középkorban ( 17 hektár). A nyugati részen található - egykor különálló Sziget külváros (Insula, Nova civitas), a johannita konvent területe, Szentkirályfölde falu és Ingovány falu egy 1433-as oklevél szerint már a város része volt,14 ezt az egybeépülést régészeti leletek is megerősítik. Ezek összesen 44 hektár tettek ki. A mocsár által határolt déli városrész Újfalu (Nova villa) 24 hektár volt. Legkiterjedtebb a Budai külváros (Civitas exterior) kb. 546 hektáros területe volt, ehhez járult még - feltételezhetően - Szentgyörgy (két falu bekebelezésével), így érte el a 12 FITZ-CSÁSZÁR-PAPP 1966. 18-26. p ; SIKLÓSI 1989. 27-37. p. 13 KOVÁCS 1972. 262-267. p.; GERŐ 1977. 105-123. p. 14 ÉRSZEGI 1971. 177-263. p.
