Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
418 Folyamatosság és újjászületés Christoph Keibot, Wilhelm Matthyt - kizárásos alapon ő lehetett a magyarok szószólója - és Matthias Radicsot. A tanács nem fogadta el a polgárság döntését, így a választást követő napok feszült hangulatban teltek. A megmaradt dokumentumok alapján az események nem egészen világosak, a tényekre csak következtetni lehet. A Víziváros egyik házában, talán éppen Matthyék otthonában a polgárok valamiféle gyűlést tartottak, annyian voltak, hogy nem fértek el a házban, hanem az udvarban és a Duna-parton is álltak. Ekkor érkezett oda egy pesti polgár, aki az őt üldöző budai darabontok és éjjeliőrök elől menekült. A tömeg hirtelen a helyszínre érkező városi alkalmazottak ellen fordult és ütlegelni kezdte őket, volt, aki azt kiáltotta, verjék agyon a tanácsi bérenceket. A tanácsosok a dolgok elfajulásáért az ifjabb Matthy fiút, Johann Jákobot tették felelőssé, s fogdába vetették. A fiatal tímármester azzal védekezett, hogy ő kifejezetten azt mondta: ne üssék meg a letartóztatásra kirendelt hatósági személyeket, mert nem tehetnek semmiről, s csak parancsot teljesítenek. Johann Jakob védekezésül benyújtott irományát az aláírása alatt a következő hatásos szöveggel zárta: „ bürgerliche verklagter Rothgerbermaister im Offen leb und stirbt in der gantzen dreyen Burgerschafft. ” Nem nehéz elképzelni, milyen hatást váltott ki ez a lezárás a felbőszült városatyákból.33 Wilhelm Matthy és sógora más polgárok kíséretében 1722 júliusában Bécs- be utazott, ahol kapcsolatai révén meghallgatást eszközölt ki Illésházy Miklós udvari kancellárnál. Előadták panaszaikat, hangsúlyozták a város hatalmas adósságai, zűrzavaros anyagi helyzete miatt érzett aggodalmukat, de legfőképpen a polgárság nyomorult állapotát emelték ki. Legalább azt szerették volna elérni, hogy a polgárság érdekeinek legfőbb képviselőjét, a szószólót szabadon választhassák, s ne a tanács jelöltjét kelljen jóváhagyniuk. Felmerült az a lehetőség is, hogy esetleg két szószóló legyen. A szószólói címre pályázó Matthy és társai azonban keserűen csalódtak a város felettes hatóságában. A kancellár türelemre intette az azonnali vizsgálatot követelő küldöttséget az éppen ülésező országgyűléssel kapcsolatos többletmunkákra hivatkozva, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy törvénytelen dolog ellenállásra buzdítani a lakosságot saját, törvényesen választott magisztrátusukkal szemben. A kis csoport belátta: felesleges magukat nagy költségekbe verni és személyesen Bécsbe utazni, a budai városvezetés közel egy évtizede érkező - szerintük - hazug leveleivel nem vehetik fel a harcot. Közben többször láthatták az állami hatóságok épületébe akadálytalanul ki-bejárkálni Keppeler városbírót és társát, akiket a város ajándékaival együtt valószínűleg szívélyesebben fogadtak. A rendre utasított polgárok még bő tíz napig a császárvárosban tartózkodtak abban a reményben, 33 BFL IV.1002.uu. 74. d. 1722.
