Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán 409 felelő összeg illette meg őket egész éves távol létükért. A fizetségnek azonban csak körülbelül a harmadát kapták kézhez időben, a hátralékot évekkel később folyósították. A követek utazásai, szállása és ellátása, valamint a kiváltságokkal kapcsolatos ajándékok, adminisztratív költségek már az első százkilencvenöt napban 1500 forinthoz közelítettek. A városfalakon belül és kívül a tanácsosok és a lakosság „felesleges energiáit” a követelőző katonasággal folytatott csatározás kötötte le. A budai várparancsnok ugyanis a szemmel látható nyomorra tekintet nélkül parancsba adta a lakosságra kirótt szolgáltatások könyörtelen behajtását, a laktanyák lakhatóvá tételét, majd a katonaság beköltöztetését. A vandál rekvirálások, a lakosság megverése, a városi tisztviselők nyílt sértegetése lázadás-közeli állapotot idézett elő. Ezen kívül erősen nyugtalanította a városatyákat az uralkodó azon döntése, mellyel több ingatlant - egy arisztokrata és a császári orvos házát, valamint a Miasszonyunk kolostort - kivont a város joghatósága alól, mivel a gesztust nemrégiben megszerzett kiváltságaik ellen intézett támadásként értelmezték.20 A szabadságharc és az azt követő pestis veszélyeinek elhárulása után a polgárság egyre inkább erőre kapott, s nyíltan bírálni kezdte a tanács korlátlan uralmát. Elsősorban azok ütöttek meg kritikus hangokat, akik kimaradtak a Külső Tanácsból. A közel egy évtizedig tartó rendkívüli körülmények hatására a korábbi polgár és polgár közötti hatalmas vagyoni különbségek erőteljesen csökkentek: a városvezetésben érdekelt kereskedők sokat veszítettek, ezzel szemben a tímárok, bognárok, mészárosok nagy vagyonokra tettek szert. Az aktívabb közszereplésre vágyó, magisztrátus ellenében szervezkedők tömege kihasználta a veszedelmes járványt követő zűrzavaros időszakot és ekkor aratta első kisebb győzelmét. Buda addigi történetében példátlan módon 1711. május 18-án a polgárság a magisztrátussal szemben benyújtott sérelmi pontokat tárgyalta meg. Az elégedetlenkedők egyik legnagyobb problémája a város adósságainak, valós anyagi helyzetének elhallgatása, a másik pedig az adók egyenlőtlen elosztása volt. A kialakult helyzet miatt a lakosság jelentős része a polgármestert hibáztatta, aki végül nyilvános meghallgatáson válaszolt az írásban benyújtott kérdőpontokra. A polgárság ugyancsak példátlan módon tizenöt javaslatot tett, melyek részletesen szabályozták a hivatalok működését és a városigazgatás átláthatóbbá tételét célozták meg. Elsőként azt kérték a polgárok, hogy a tanácsosok között mindig legyen meg az egység, a tanácsot mindig egészítsék ki. A javaslat alapján heti két előre meghatározott napon (szerda, péntek), 8 és 12 óra között mindig meg kellett tartani a tanácsüléseket. A ta20 BFL IV.1002.k. 4. d. 1709. IX. 30., XI. 17.; IV.1002.ff. 1. d. 1708. III. 15., IV. 20., VIII. 15.
