Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
408 Folyamatosság és újjászületés Buda: a Külső Tanácsban képviselt foglalkozások Létszám A későbbiek- ben közülük a Belső Tanácsba került Pest: a Külső Tanácsban képviselt foglalkozások Létszám A későbbiekben közülük a Belső Tanácsba került mészáros 4mészáros 2 1 fazekas 2halász 1molnár 2bognár 1szíjgyártó 1 szíjgyártó 1esztergályos 1lakatos 1csizmadia 1csizmadia 2 1 fuvaros 1szabó 2pék 2pék 2szűcs 1szűcs 1gombkötő 1cipész 1puskaműves 1rézműves 1kertész 1* Nevezett személyek általában többféle forrásból szerezték jövedelmeiket, ezért a csoportot nem érdemes tovább osztani. Tovább bonyolítaná a helyzetet, hogy akkor is állami tisztviselőként, katonaként tartották őket számon, ha már életük ezen szakaszát lezárták. A fenyegető belviszály első jelei 1709 őszéig, a pestis feltűnéséig a belső és a külső tanácsosokat elsősorban az országos politika, s az uralkodó városokkal kapcsolatos tervei, s ezek lehetséges anyagi következményei kötötték le. Hétköznapjaikat az országgyűléssel kapcsolatos hírek figyelemmel követése, s főleg az azzal járó financiális terhek megoldása, vagyis a 2000 forint dietalis taxa és a követek eltartásának anyagi vonzata töltötte ki. Az 1708-ra hirdetett országgyűlés költségei hatalmas megterhelést jelentettek Buda kasszájának. A város követeként Pozsonyba küldött Baitz belső tanácsos és Maylin szindikus napi 3 forintot kapott az év 360 napján, vagyis fejenként 1080 forintot: egy egész polgárvagyonnak meg
