Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Géra Eleonóra: Iparosok társadalmi helyzetének alakulása az újratelepült Budán. Az iparosok képviseleti szerve, a Külső Tanács
404 Folyamatosság és újjászületés tés, kölcsönök felvétele stb. - elvileg részt vettek a döntéshozatalban. Eleinte kaptak meghívást az említett ügyek tárgyalására, de a tárgyalásokon inkább megfigyelőként voltak jelen. Sajnálatos módon a kutatás eddig nem mutatott különösebb érdeklődést a Külső Tanács és tagjai iránt, s megelégedett az előbb leírt általánosságokkal. E mellőzöttség egyik oka talán az lehet, hogy a testület működésének első húsz évéből nem maradt fent hivatali utasítás. Az első ilyen utókorra maradt dokumentumot az ún. Maholányi-bizottság készítette, vagyis az uralkodó várospolitikája érvényesült benne, mely a korábbi évtizedekre nem vetíthető vissza.9 Ennek megfelelően az első ismert utasítás egy folyamat végpontjára jellemző állapotokat tükröz. Az alábbiakban megkísérlem felvázolni a királyi biztos Budára érkezéséig lejátszódott folyamat fontosabb eseményeit. Felmerül a kérdés, vajon a városi hivatalnokok hierarchiájában valójában hol helyezkedtek el a külső tanácsosok, nem félrevezető-e a testület tagjait „a belső tanácsképes” személyek közösségeként értelmezni?10 A külső tanácsosok valóságos szerepének túlértékeléséhez nagyban hozzájárult, hogy az első, 1705- ben felállított Külső Tanács tagjai ténylegesen meghatározó szerepet játszottak a város sorsának alakulásában. Az első külső tanácsosok testületében ugyanis helyet kapott a város igazgatásában fontos szerepet betöltő Wenzel Hirschel és Veit Hueber fertálymester,11 Peter Laux városi alkamarás, Franz Kokall városi vámszedő, Johann Langhanser vízivárosi bíró, Andreas Wieser szószóló, Wolf Brunner vízivárosi strázsamester, s a kancellista Augustin Schmidt. A felsoroltak a két fertálymester és Langhanser kivételével hosszabb-rövidebb idő múlva felvételt nyertek a belső tanácsosok körébe.12 Később is szinte hagyománnyá vált, hogy a fontosabb városi hivatalnokokat a külső tanácsosok közül választották. Az 1708-ban megszervezett városi törvényszék ülnökei például kivétel nélkül a Külső Tanácsból kerültek ki.13 Az első külső tanácsosok gyorsan felfelé ívelő karrierje azonban nem jelentette azt, hogy idővel minden tag automatikusan bekerülhetett a magisztrátusba vagy fontos hivatalhoz juthatott. A valóságban a külső tanácsosi cím elsősorban az illető kiemelt státusát, tanácsképes mivoltát, magisztrátus iránti elkötelezett9 A Külső Tanács és a szószóló feladatköréről részletesebb képet a választott polgárság számára készített utasításból nyerhetünk. Az 1722-ben kiadott utasítást közli BÓNIS 1974. 54- 58. p. 10 Dümmerth Dezső a pesti Külső Tanácsot egyértelműen a tanáéstagságra alkalmas személyek csoportjaként határozta meg, egyéb feladataikra nem utalt. DÜMMERTH 1968. 160. p. 11 Dümmerth tisztségüknél fogva a külső tanácsosokhoz számította a fertálymestereket még akkor is, ha később mégse választották be őket a testületbe. DÜMMERTH 1968. 160. p. 12 GÉRA 2009. Jk. 2. sz., 413. sz., 552. sz. (a jk.=jegyzőkönyv rövidítés utáni szám a regeszta sorszámára utal), Augustin Schmidt közel egy évtizede dolgozott a Városi Kancellárián. 13 BFLIV.1002.uu. 74. d. 1715.
