Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Oross András: Az állandó várőrségek és az új polgárság konfliktusai a 17. század végén
366 Folyamatosság és újjászületés várparancsnokságot is megkapta, amelyet Leopold Schlick területi parancsnoki kinevezése miatt szinte teljes jogkörrel gyakorolt.12 Ezek az állandó hadseregbeli alakulatok tehát csak rövidebb időre, alapvetően a lakossághoz történő téli beszállásolásuk idejére érkeztek egy-egy városba. Számuk egyre sokasodott, de mivel az 1680-as, 1690-es években Magyarországon még nem állt rendelkezésre elegendő férőhellyel rendelkező kaszárnya, így a Főhadbiztosság kénytelen volt a katonákat a várak különböző épületeiben, a fallal védett városok polgárainál és kisebb falvakban elhelyezni. Olyan konfliktusforrás volt ez, amely az állandó helyőrség ellátásánál is komolyabb terhet rótt a város lakosságára. Nem feledkezhetünk meg a 16-17. század törökellenes várháborúiban oly kiemelt szerepet betöltő magyar végvári katonaságról sem. Az ő szerepük azonban az 1683-ban megindult nagy török háború idején gyökeresen megváltozott, amit alátámaszt, hogy a karlócai béke idején már csak a nagyobb várakban, erődítményekben találunk jelentősebb magyar helyőrséget. Általánosságban kijelenthető az is, hogy a „nemzeti” katonaság lakhelye nem a vár, hanem sokkal inkább az előváros volt. Ezzel a jelenséggel találkozunk Esztergomban, ahol a hajdúk és huszárok a Vízivárosban élték mindennapjaikat, vagy Szegeden, ahol az úgynevezett Palánk városrészben éltek a katonák. Több esetben is az egykori „vitézlő rend” képviselői voltak az első városi polgárok ezeken a helyeken. A szakirodalomból ismert, hogy 1700 körül Győrben 2 hajdú, 3 huszár, Komáromban 2 hajdú, 2 huszár, Esztergomban 1 hajdú, 1 huszár, Szigetváron 2 hajdú, 2 huszár, Szegeden 2 hajdú, 5 huszár, Szolnokon 1 hajdú, 1 huszár, Nagyváradon 2 hajdú, 4 huszár század maradt.13 Zachar József kutatásai szerint ugyanakkor 1703-ban 19 magyarországi erősségben 4826 magyar katona szolgált és Győr, Komárom, Esztergom, Szigetvár, Szolnok, Szeben, Nagyvárad váraiban még 1711 után is található volt egy-két magyar szabad század.14 Az 1680-1690-es években a hadügyi változások mellett jelentősen módosult a magyarországi kamarai, illetve pénzügyigazgatás is. Az 1686. november 5-ei instrukcióval Budán létrehozott új, a bécsi székhelyű Udvari Kamarától közvetlenül függő Budai Kamarai Inspekció (1690-től Adminisztráció15) olyan hivatalszervezetet épített ki, amely elsősorban a visszafoglalt nagyobb városokra támaszkodott. Ez a szerv gyakorlatilag az összes újonnan megszerzett területen illetékes volt, hatásköre a visszaszerzett birtokok felügyeletére, összeírására, visszaadására, betelepítésére, a kamarai gazdálkodás minden ágának 12 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 401. 1697. November nro. 147. föl. 488r. 13 ÚJHELYI 1914. 203. p. 14 ZACHAR 2004. 164., 171. p. 15 Johann Stephan Werlein inspektor 1690. július 15-én kapta meg az adminisztrátori címet. ÖStA FHKA HFU 15. Julius 1690 (r. Nr. 336. föl. 180-183.)
