Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
342 Folyamatosság és újjászületés délyezte. Ennek megtörténte azonban nemegyszer több évvel is elhúzódhatott, míg a rend helyzete, ingatlanainak pontos elhelyezkedése megszilárdult. így pl. a jezsuiták Székesfehérváron már megjelenésük évében, 1688-ban királyi engedélyt kaptak,9 míg Budán - noha a Jézus Társaság letelepítése már itteni működésük kezdete, 1686 óta nyilvánvaló és iratokban is kifejezett királyi szándék volt - a végleges megerősítés csak 1700-ban történt meg.10 Az uralkodói engedély hiánya azonban nem jelentette a szerzetesek működésének gátját, legfeljebb bizonytalanságot okozott jogi helyzetük tisztázatlansága, ahogy a pécsi jezsuiták esetében látjuk.11 Az uralkodó ugyanakkor a helyben működő tisztviselőkön keresztül is elősegítette a szerzetesek letelepedését. Itt két további tényező szerepét vehetjük számításba, egyfelől a katonaságét, másfelől (átvitt értelemben) a világi pat- rónusét. A letelepedő rendek egy része már az ostromkor is jelen volt, a sereg pasztorálását végezte, és ezt a tevékenységét folytatta a visszafoglalt vár vagy város újdonsült védőinek esetében is. Ilyenkor gyakran már maguk a várak, városok katonai parancsnokai12 gondoskodtak az illető rend számára megfelelő, templomnak és lakhelynek használható épületekről, hiszen a helységek rövid ideig tisztán katonai igazgatás alatt álltak. Ez különösen a fontosabb váraknál volt jellemző, illetve szinte minden ilyen esetben a ferences vagy a jezsuita rend - néha pedig mindkettő - részére történt az adományozás.13 9 LAUSCHMANN 1901. 3. p. 10 SZALAY 1937. 26-27. p.; NÉMETHY 1876.110. p. 11 Pécsett a jezsuiták csak missziójuk 1687-es újjáalakítása után tizenkét évvel, 1699-ben kaptak királyi engedélyt. Eddig az időpontig minden pécsi ingatlanuk birtoklását bizonytalannak tekintette a rend. GALAMBOS 1942. 34-38. p.; vő. CSER PALK.OVITS 1940. 175-176. p. Az uralkodói oklevél szövege kiadva: WEISER 1882. 182-192. p. A pécsi jezsuita misszió már a török időkben is létezett, de a visszafoglalás utáni újjáalakulása a többi rend megtelepedésének forgatókönyvéhez olyannyira hasonlított, hogy az esetet nyugodtan ezek közé sorolhatjuk. Erre ld. SlPTÁR 2009a. 156. p. 12 Ld. Oross András tanulmányát ebben a kötetben. 13 Budán a katonalelkész mariánus ferencesek a hadvezetéstől kaptak telket a Várban, míg a már a török alatt is ott működött bosnyák ferencesek a Vízivárosba költöztek vissza. TAK.ÁCS-PFEIFFER 2001. 152., 154. p.; GRESZL 2005. 33. p.; POKORNY 1935. 22. p. A jezsuiták Leopold Beck báró várparancsnoktól kapták első lakhelyüket és a Mária Magdolna templomot. Az úttörő rendtag Darasóczi Márton tábori kórházlelkész volt. NÉMETF1Y 1876. 111. p.; SZALAY 1937. 18. p. Székesfehérváron Batthyány Adám fővezér és Vanossy Lőrinc kamarai megbízott közösen telepítették le a seregekkel együtt érkező ferenceseket: TAK.ÁCS-PFEIFFER 2001. 91. p.; BÖLCSKEY 1930. 8. p. Nagykanizsán még az 1696-ban kapott új telket is a vár akkori parancsnoka, Christoph Georg Berge ajándékozta a ferenceseknek: TakáCS-Pfeiffer 2001. 110., 112. p. (az alapítólevél szövege uo. 491—492. p.); HAL1S 1899. 22., 29-33. p. Szigetváron szintén a korai időszak egyik katonai vezetője, az oszmán kapitulációt fogadó Heinrich Joseph Daun, vagy az első várparancsnok, Gabriele
