Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma... 341 fogva kicsúszik ugyan a vizsgált időintervallumból, mégis szorosan kötődik a szerzetesség első budai megtelepedési hullámához. Az elemzés keretét adó modell alapvonalait előre szeretném felvázolni. Egy megjelenés előtt álló tanulmányomban a domonkos rend római központi levéltárának anyaga alapján feldolgoztam a domonkos rend Erdélybe való sikertelen visszatérési kísérletét, amely a 18. század elején zajlott le.8 Ebben bemutattam és elemeztem magát az esetet, majd egybevetettem más rendek sikeres vagy sikertelen erdélyi visszatérési kísérleteivel. Az analógiák révén levonható következtetések megengedték, hogy általános állításokat fogalmazzak meg egy szerzetesrend magyarországi meg- illetve visszatelepülésének feltételeiről, és a kérdés tárgyalása számára olyan értelmezési kereteket vázoljak fel, amelyek összefoglalják ezeket a feltételeket. Eszerint egy szerzetesrend megtelepedésének sikerét három általános feltétel határozza meg, amelyek teljesülését egyenként több tényező befolyásolja. Szükség van valamilyen külső hatásra, amely minden esetben egy felsőbb hatóság intézkedését jelenti, legyen az a király, egyházi vagy világi patrónus, a Szentszék, vagy katonai erő. Másodszor a megtelepülő rendnek alkalmasnak kell lennie a feladatra, azaz egyrészt egy elérhető célt annak elérésére alkalmas stratégiával kell megvalósítania (ez pl. gyakran azt jelenti, hogy lehetőleg ne régi javaik visszaigénylésével, hanem új helyen való megtelepedéssel próbálkozzanak), másrészt megfelelő anyagi és személyi feltételekkel kell rendelkeznie annak a rendtartománynak, amelyből a megtelepedési kísérlet kiindul. E kettős feltétel megvalósulása a rend vezetésének és a feladattal megbízott, a helyszínre küldött rendtag(ok)nak a tevékenységében bontakozik ki. Végül a szerzeteseket befogadó közegnek is megfelelőnek kell lennie: a megtelepedést befolyásoló tényezők itt a helyi egyházi vezetés és a helyi elit véleménye, sőt, gazdasági érdeke (pl. a rend egykori javainak birtoklása miatt), a lakosság felekezeti és anyanyelvi megoszlásból adódó attitűdje, illetve a helyben működő, esetleg rivális rendek tevékenysége (birtoklás vagy pozícióféltés miatt). Rendtől, helytől, időtől és szituációtól függően az egyes feltételek más-más, általában egyszerre több tényező pozitív szerepe által valósulnak meg. A három csoport ezen felül egymásra kölcsönösen befolyással van, mert bizonyos feltételek meg nem léte magával vonhatja azt, hogy a többi sem teljesül. Az első feltétel teljesülését befolyásoló tényezők közül a tárgyalt esetekben, vagyis az első megtelepedési hullámban a legjelentősebb elméletileg az uralkodó szerepe volt. O volt ugyanis az, aki a letelepedést végső soron engemegtelepedési folyamat melyik aktusát tekintsük mérvadónak. Az erre vonatkozó lehetséges kritériumokat ld. SlPTÁR 2010a. 91-92. p. 8 SlPTÁR 2012c.
