Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Siptár Dániel: A szerzetesség első megtelepedési hulláma a töröktől visszafoglalt dunántúli városokban
340 Folyamatosság és újjászületés gyalja is ezeket. A Mohácsot követő szinte egész évszázadból tehát csak a folytonos intézmények (szegedi, gyöngyösi, jászberényi, csíksomlyói ferencesek) és az új alapítások (pl. nagyszombati, kolozsvári jezsuiták stb.) szerepelnek majd. 1790-et végpontként pedig a II. József által hozott, a szerzetesrendek átszervezésére és részben szekularizációjára vonatkozó rendeletek végrehajtása jelöli ki.3 Ebben a tanulmányban a töröktől visszafoglalt dunántúli várakban és városokban4 (melyekhez itt Pestet is hozzákapcsolom) az illető helység keresztény kézre kerülésétől számított első három évben lezajlott szerzetesi megtelepülések általános elemzésére kerül sor5 a készülő adattárra támaszkodva, egy korábban kidolgozott értelmezési keretben. Azt vizsgálom, hogy miben térnek el ezek a Magyarországon történt többi kora újkori szerzetesi megtelepedéstől, és miben hasonlítanak hozzájuk. A mondott földrajzi és időbeli keretek között lezajlott tizenkilenc eset közül a legkorábbi a ferencesek 1683. évi esztergomi megtelepedése, a legkésőbbi pedig a nagykanizsai jezsuitáké és ferenceseké, amelyek egyaránt 1690-ben történtek. Ez az időszak a jezsuita és a ferences rend „nagy korszaka” Magyarországon. Az összes megtelepedésnek majdnem a fele (9) a ferences rendé (Budán két helyen, Esztergomban, Kanizsán, Pesten, Pécsett, Siklóson, Székesfehérváron, Szigetváron), kb. negyede (5) pedig a jezsuiták részéről történt (Buda, Kanizsa, Pécs, Székesfehérvár, Szigetvár).6 A fennmaradt öt esetből kettő a karmelitákhoz kötődik (Buda és Fehérvár), végül a domonkosok pécsi, valamint a pálosok és szerviták pesti letelepedése sorolható még ide. Huszadikként részben szintén bevonom a vizsgálatba a kapucinusok 1692. évi budai megtelepedését,7 amely az alább részletezendő okoknál 3 A tervezett monaszteriológia módszertani elveit ld. SlPTÁR 2010a. 84-88. p. 4 Városnak itt a városi szerepkört betöltő, erődített településeket nevezem, amelyek a visz- szafoglaló háborúk szempontjából elkülönülő csoportot alkottak: mind ostromnak alávetett helyek voltak. A jogi alapú definíció ezek esetében meglehetősen problematikus lenne. Vö. BÁCSKAI 2002. 83-87. p. 5 Ugyanerre vállalkoztam az adatgyűjtés korai szakaszában a hódoltság egész területére nézve a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya által 2008. szeptember 18-20-án Esztergomban Identitás és kultúra a török hódoltságban címmel megrendezett konferencián. írott változata: SlPTÁR 2012b. 6 A jezsuita és ferences rend működési helyeit alapvető adatokkal felsorolja KARÁCSONYI 1922-23. és GYENIS 1941. 7 A budai kapucinusok letelepítésére tett alapítvány ugyan még a Buda visszafoglalása utáni első három éven belül jött létre, a szerzetesek megérkezése azonban már jóval azon kívül történt. Az eset részleteire ld. a 27. jegyzetben található irodalmat. Egy szerzetesi megtelepedés tényleges megtörténtének időpontját korántsem egyszerű megállapítani, még akkor sem, ha az minden részletében ismert. Ilyenkor ugyanis nehézkes annak eldöntése, hogy a
