Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
G. ETÉNYI NÓRA GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMELMÉLETI SZEMPONTOK A 17. SZÁZADI NÉMETNYELVŰ MAGYAR VONATKOZÁSÚ VÁROSLEÍRÁSOKBAN Az Oszmán Birodalom magyarországi hódítását a kora újkori európai nyilvánosság változó intenzitással, de folyamatosan figyelemmel kísérte. Az európai államok nagy részének, különösen a Német-római Birodalomnak a 16-17. századi nyilvánosságát jelentős polgári befogadó közönség jellemezte. A városi polgárság a nyomtatott hírek terjesztésében, közzétételében és a hírpiac fenntartásában meghatározó szerepet játszott, így nézőpontja, elvárásrendszere a közzétett ismeretanyagban is érvényesült. A 16-17. századi nyomtatott sajtótermékek az aktuális krízisek kapcsán a magyar városok gazdasági, politikai lehetőségeit is értékelték, azt is bemutatták, hogy miként reagáltak a társadalmi, vallási és kulturális viszonyok változásaira. A korban népszerű országleírásokban és történeti müvekben nemcsak a korábbi jelentőség, a „régi dicsőség” emléke öröklődött, hanem egy folyamatosan modernizált szempontrendszer szerint aktualizált összkép is kibontakozott a politikai, gazdasági, katonai vagy felekezeti centrumokról. A magyar városokról felhalmozott hatalmas mennyiségű érdemi nyomtatott információt az újabb politikai és katonai krízisek kapcsán újra rendszerezték és értelmezték a „fekete művészet” mesterei, tudósok, iskolamesterek, nyomdászok, metszők és kiadók. A városleírások részletességében és sokoldalúságában a korabeli államelméleti szempontrendszer és az állam hatékonyságának növekvő szerepe is tükröződött. Magyar városok leírásai a birodalmi gyűlés színhelyén, Regensburgban Érdemes lokalizáltan, egy adott gazdasági és politikai központ vonatkozásában megvizsgálni a magyar városokról rendelkezésre álló nyomtatott információkat. Regensburgban mind az 1663 és 1806 közötti „örök birodalmi gyűlés” URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 309-337. p.
