Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban

310

Folyamatosság és újjászületés

székhelyként, mind pedig a Duna mellett fekvő birodalmi városként1 kiemelt figyelmet fordítottak a magyar vonatkozású nyomtatott hírek begyűjtésére és felhasználására. Regensburg birodalmi város könyvtára egykorú, kora újkori gyűjtemény, melyből kitűnik, hogy nemcsak a döntéshozó politikai elit igényelte a sokoldalú információt,2 hanem a város kulturális elitje is. A városi számadáskönyvek is tükrözik a városvezetés törekvését egy színvonalas városi könyvtár kialakítására. Rendszeresen felvásárolták az elszegényedő özvegyektől és árváktól a városi kulturális elit hagyatéki könyvtárait, s figyelték a politikai és gazdasági okokból fontos korabeli újságokat és kiadványokat. Az előző félév eseményeivel megjelenő, a regensburgi birodalmi gyűlésről is folyamatosan tudósító Diarium Europaeum (1659-1683) köteteit is szisztematikusan gyűjtötték.3 Regensburgból könnyen hozzáférhetőek voltak - a magyar vonatkozású hírek közzétételében hagyományosan nagy szerepet játszó - nagy délnémet, nürnbergi, augsburgi és ulmi kiadók nyomtatványai. Sőt, a birodalmi gyűlés hivatalos kiadványait, reprezentatív metszeteit, röplapjait regensburgi és nürnbergi kiadók együttműködve tették közzé. Egy 1661 és 1670 között vezetett regensburgi városi krónika4 is azt bizonyítja, hogy az 1663-64-es török elleni háború idején Regensburgban sokféle magyar vonatkozású hírhez lehetett hozzájutni, amelyek valóban foglalkoztatták a regensburgi városi polgárságot. E regensburgi krónikában szerepelt 1663-ban Érsekújvár török kézre kerülése, de a nagy győzelmek is, mint a szentgotthárdi csata vagy Raduit Souches szintén 1664. augusztus 1-jei diadala a török felett Párkánynál.5 Összességében mégsem az ősellenség elleni küzdelem tradíciója, hanem a magyarországi török elleni háború birodalmi közügyként való megjelenítésének politikai programja állt az 1663-64-ben megnövekedett számú kiadvány mögött.

Johann Hoffmann (1629-1698) 1663 és 1698 között Nümbergben működő metsző és kiadó 1675-ben tette közzé Magyarországot, Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet bemutató, két nyomódúcon közzétett nagyméretű térképét.6 Ezt az adatgazdag térképet Johann Azelt 19 magyar hadi és politikai központot

1 Schmidt 1994. 29M3. p.; Kubitza 2000. 148-162. p.; BLESSING 2005.; GRÖTSCHEL 2007.

2 Friedrich 2007.

3 Stadtarchiv Regensburg (StAR) Cameralia (Cam.) Hauptrechnung der Stadt Regensburg Cam 124. 1663. f. 264. Cam 125. 1664. f. 283.

4 StAR Chroniken I Ae 2 28. Anonym Chronik No 4 ab Anno 1661-1670.

5 StAR Chroniken I Ae2 Nr. 28.den 23. Sept. 1663, den 12. Aug. 1664.

6 Stadbibliothek Regensburg (StBR) Lade 19,8. HOFFMAN, JOHANN: Ungam, Siebenbürgen, Wallachey, Moldau und Angrentzende Türckischen Lander, biss nacher Constantinopel. Nümber, 1675. Metsző: Johann Azelt. SZALAI 2006. 180. 86. tábla. Regensburgi kutatásaimat DAAD ösztöndíj segítette, ezúton is köszönöm.