Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tóth Árpád: Az evangélikus polgárság és nemesség társadalmi kapcsolatai és rokoni hálózatai Pozsonyban a 18. században
268 Udvar - Város -Főváros rályi ügyészként állami alkalmazásban is álló Zsitkovszky István (71696-1764) a Batthyány grófok jogi képviselője volt (causarum director) a század középső évtizedeiben. Vörös Bálint (71711-1775) a modenai herceget és Pálffy Miklós grófot szolgálta jogászként, a tanácsnoki tisztségre is megválasztott pozsonyi szücsmester fiaként született, majd 1741 -ben nemesi rangra emelt Georg Cornel Frendel (71712-1767) a gróf Zichy családot, Torkos Kristóf az Aspremontokat és az Odescalchi hercegeket képviselte. Kecskés András (71717-1787) Erdődy Kristófot, Adonyi György pedig az Eszterházy hercegeket képviselte az 1770- es és 1780-as években.14 Landgraf Ádám (71727-1783) tanult ugyan jogot, de valószínűleg nem volt jogvégzett, ám ő is főurak (a Zichy nemzetség és Zay Péter báró) nevében járt el vezető jószágigazgató állásokat betöltve.15 A lista további néhány ügyvéddel bővíthető, köztük olyanokkal, ahol az alkalmazó földesúr neve nem derül ki, csak annyi, hogy az illető diversamm illustrissimarum familiarum jószágigazgatója. A névsor közös jegye, hogy a megnevezett evangélikus ügyvédek vagy plenipotentiarius, vagy causarum director (bonorum regens) tisztséget viselnek. A Pozsonyban praktizáló evangélikus ügyvédek egy másik csoportja viszont a városházán talált megélhetést. A kétféle életút tendenciaszerűen különbözött egymástól, legalábbis csupán egy olyan példát ismerünk, amikor ugyanazon személy főúri alkalmazásban és városi szolgálatban is állt: Gombos Mihály városi aljegyzőt 1756-ban egyúttal Illésházy tárnokmester ügyvédjeként is említik.16 A korabeli Pozsonyban egyébként is megmutatkozott az a szakiroda- lomban utalásszerűén régóta ismételt, ám részletesen eddig nem vizsgált jelenség, hogy a 18. században a városvezetői tisztségekre gyakran választanak meg (nemes) ügyvédeket.17 Pozsony sajátossága, hogy miközben a belső tanácsba élethossziglan választanak új tagokat, a fő tisztségekben - tehát a városbírói és polgármesteri, valamint a városkapitányi pozíciókban - kötelező a váltás 14 Az anyakönyvekben található nagyszámú adatból csak egyet-egyet kiemelve: ház. 1744. dec. 28. (Frendel és Zsitkovszky, előbbi ekkor lett az utóbbi veje), ház. 1768. október 12. és 1771. szeptember 10. (Vörös), 1770. augusztus 20. (Torkos), ház. 1777. szeptember 15. (Kecskés), ház. 1782. november 12. (Adonyi, a magyar-szláv egyházban). 15 Ld. házassági bejegyzését (1771. ápr. 15), valamint keresztapai említéseit (1763. január 29., 1765. június 6., 1767. szeptember 10., 1768. december 15., 1770. augusztus 24., 1780. november 14., stb.). Köszönettel tartozom Kulcsár Krisztinának, aki rendelkezésemre bocsátotta a Landgrafról szóló, még meg nem jelent tanulmányának adatait (Kulcsár). 16 A gyülekezeti keresztelési anyakönyvében: 1756. március 1. 17 HAJNAL é.n. 176. p.; MÁLYUSZ 1931. 229. p.; OSZETZKY 1935. 61-63. p.; VÖRÖS 1980. 567-569. p.; BÁCSKAI 2002. 112. p.
