Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben
Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben 259 tavaszán politikai ellenfele, Várday Pál érsek követte,17 aki székhelyén, Esztergomban tartotta rezidenciáját. Nem sokáig, mert az 1543. évi török hadjárat során, augusztus 9-én Esztergom török kézre került. Ezt azonban nem várta meg, már korábban Pozsonyba költözött, ahol az esztergomi érsekek már 1370 óta rendelkeztek rezidenciával. Ez volt az úgynevezett Püspök-ház, amelyet Várday 1548-ban Martino Spazzo olasz építésszel korszerűsíttetett.18 Pozsonyban telepedett le káptalana is.19 Főpásztori teendőinél sokkal több munkával járt helytartói kötelezettségeinek teljesítése. Kitartó szervezőmunkával a helytartóságból újkori értelemben vett, állandóan ülésező és testületileg határozó hivatalt hozott létre. Az ügyintézés lebonyolításában (magán)titkárai, Mark Antonio Ferrari és Frederico Malatesta működtek közre, a legfontosabb iratokat és leveleket a helytartói pecséttel ők pecsételték le és ők expediálták. Kezdetben Várday saját pénztárából fizette őket, de indítványára az uralkodó később Malatestát helytartói titkárrá nevezte ki, fizetését azután a kamara folyósította. Továbbra is Várday fizette azonban az írnokokat és a hat lovas postást, akik leveleit és parancsait kézbesítették. A helytartó és a munkáját segítő tanács kötelességeit Ferdinánd külön rendtartásban (ordo) szabályozta, amelyben nemcsak azt hagyta meg, hogy az intézmény székhelye Pozsony legyen, és a helytartó és tanácsosai kötelesek állandóan ott tartózkodni, hanem azt is előírta, hogy az üléseken a kamara elnöke és a tanács titkára (Malatesta) jelen kell legyen, később bármelyik királyi tanácsos részvételét engedélyezte. Várday csak egy-egy nagyobb ünnepen távozott Nagyszombatba, és ha az uralkodó úgy rendelkezett, Bécsbe.20 Várday udvaráról kevés adattal rendelkezünk, azt azonban biztosan tudjuk, hogy legbelső híve, a különböző titulusokkal (provizor, számvevő, szervitor, udvarbíró) felékesített Muthnoky Mihály (7-1553 március eleje) mind katonai, mind pedig szervezői képességeinek köszönhetően lett legelső szolgája, udvarának vezetője. Muthnoky hadi pályafutását sebesi bánként kezdte, részt vett a mohácsi csatában, azután török fogságba esett, ahonnan kiszabadulván 1529-ben már Esztergom kapitányaként állt Várday szolgálatában, ő szervezte az érseki várak (Drégely, Újvár, Ipolyság) fenntartását is. Emellett diplomáciai feladatokat is vállalt, 1545-ben követségben járt Fráter György váradi püspöknél és Báthory András főkapitánynál, és az 1547 decemberében tartott nagy- szombati országgyűlésen is nagy szerepet játszott. Társadalmi rangját mutatja, 17 Laczlavik 2003. 18 Az épületet Batthyány József prímás 1777-ben lebontatta, helyén épült a mai prímási palota. 19 SCHMITTH 1758. 102. p. 20 Várday helytartóságáról EMBER 1946. 96-99. p. és RUGONFALVl KISS 1908. passim.
