Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben
260 Udvar - Város — Főváros hogy lekcsei Sulyok Balázs leányát, Sulyok Annát vette feleségül. Hűségét az uralkodó azzal ismerte el, hogy Várday halála után őt kérte fel az érseki javak gondnokolására. Várday udvarában nagy súlyt fektetett a nevelésre. Fennmaradt az a mondás, amely szerint ha az ott tanulók közül valaki vétkezett, azzal pirítottak rá: „ez sem lakott a Pál érsek udvarában.”21 Káplánja Pápay András esztergomi prépost, 1547-ben apródja volt a későbbi történetíró Istvánffy Miklós. Kedvelte a zenét, ének- és zenekart tartott fenn. Familiárisa volt az a Geszti László, aki 1525-ben szerzett énekében törökellenes összefogásra szólította fel a rendeket (Geszti László éneke).22 Titkára, a Pécsről Pozsonyba menekült Pécsi Kis Péter deák hadtudományi munkát írt, amelyben a törökök kiűzésének módját dolgozta ki (Exegeticon) .23 Titkárként foglalkoztatta Várday Literátus Pétert, a Hungarische Pente-Tafel című, Bécsben megjelent magyar nyelvű katekizmus szerzőjét is.24 A fentiek értelmében Nagyszombat Mohács után az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városaként megfelelő helyszínéül szolgálhatott volna már akkor egy érseki rezidenciának. De a helytartósággal járó hivatali elfoglaltság Várdayt olyan erősen Pozsonyhoz kötötte, hogy rezidenciáját is ott rendezte be. Az természetesen az ország helytartójának világi udvara mellett érseki udvarként is betöltötte hivatását. Nagyszombat így majd csak a 17. században, Pázmány idejében adott otthont az ország legfontosabb egyházi rezidenciájának. Hivatkozott irodalom BÉKÉSI 1883. BÉKÉSI EMIL: A nagyszombati kalmár czéh szabályai 1574 és 1604-ből és régi jegyzőkönyve 1556— 1651-ből. Közli: Történelmi Tár, 6 (1883) 169— 176. p. 21 CSEFKÓ 1926. 22 Gesztiről LACZLAVIK 2004. 38. p. 23 Kis Péterről PÉCSI KIS 1993. 24 RMNY 1971. n. 81.
