Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben
258 Udvar - Város - Főváros De megkeresték a várost ebben a másfél évtizedben Bécsből, Nümbergből, Olomoucból, Magyarbródból, Bmóból is.14 1541 után a körülmények ismét megváltoztak, ugyanis Buda török kézre kerülése után felértékelődött az úgynevezett cseh út, amelynek részeként Nagyszombat a marhahajtás egyik legfontosabb átmenőállomásává vált. A jelentős külkereskedelem következményeképpen a város helyi, vagy szűkebb körzet számára dolgozó kézműipara is fellendült; ehhez járult még a bortermelés kedvező hatása is. Mindennek következményeként megjelent a városban a betelepülők második hulláma, akikre illik Kubinyi András találó megfogalmazása „a beköltözés a kereskedelmi kapcsolatok arányát tükrözte.” A beköltözők leggazdagabb csoportját a budai és a pesti menekültek alkották.15 Ezek közt volt Bódog Józsa, aki Pestről, Várad érintésével került Nagyszombatba. Sikeres üzletember hírében állt, és 1576-ban már az egyik leggazdagabb ottani kereskedőnek tartották a kortársak. 1542-ben találkozunk először a nagykereskedő Szabó Tamás nevével, aki szintén a pesti menekültek számát gyarapította. 1542-ben váradinak vallotta magát, mivel azonban ugyanebben az évben a morvaországi Kfomériz város tanácsa Nagyszombatot kereste meg egy adóssági ügyében, azt gondolom, hogy többnyire Nagyszombatban tartózkodott. Szabó bécsi kapcsolatait is megőrizték forrásaink. A pesti származású Szőcs Mihály Várad és Pozsony után választotta otthonául Nagyszombatot, és a leggazdagabb ottani kereskedőkkel együtt bonyolította üzleteit. Szárazy Miklós Budáról költözött oda, azután kereskedelmi útvonalát követve Magyarbródba ment, 1560-ban már ott lakott. Ellenkező utat futott be a délvidéki menekült Baráti Fábián, aki korábban, 1531-1540 között Magyarbródban tevékenykedett. O 1540 tavaszán indította el áttelepülését, amelyhez Nagyszombat város tanácsának támogatását is megszerezte. (Testvére Baráti Péter Magyarbródban maradt!) Mivel azonban Magyarbród földesura, Ján z Kunovic nem támogatta az elképzelést, sőt, fogságba is vetette, csak az év második felében nevezhették először nagyszombati polgárnak.16 A politikai helyzetben bekövetkezett változások közül Nagyszombat jövőjére komoly hatással volt Thurzó Elek helytartó lemondása. Őt tisztségében 1542 föl. 297. - 1537. július 17. Buda. Pálczán Péter bíró - Nagyszombat városnak. Nagyszombat város főbírájának. Státny Archív v Bratislave - Pobocka Tmava, Archív mesta Tmavy, Missiles, n. 377. föl. 331. - ld. még a 2. jegyzetet. 14 1531. május 5., Bécs. Ladislaus Edlasperger bécsi bíró - Nagyszombat városnak. Státny Archív v Bratislave - Pobocka Tmava, Archív mesta Tmavy Missiles, fol. 192. 15 BESSENYEI 2007. 47-50. p. 16 BESSENYEI 2008.
