Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben
Bessenyei József: Nagyszombat a Mohács utáni évtizedekben 257 egyenlően vegyék ki részüket a városi terhekből, kereskedésükben igazodjanak a helyi szokásokhoz, bort például csak saját fogyasztásra vigyenek a városba, kimérésre ne. Abban az esetben, ha úgy látták, a beköltöző személye konfliktusokat gerjeszt, igyekeztek áttelepedését megakadályozni. A hírhedt rablólovag Kápolnay Ferenc özvegyét például nem engedte be a város, pedig az uralkodó Peregi Albert kamaraelnököt bízta meg azzal, hogy az özvegynek házat vegyen vagy béreljen Nagyszombatban. Azt a kifogást hozták fel ellene, hogy férje korábban Szapolyai pártján állott, és attól is féltek, hogy a háztartásához tartozó deákok illetlen magatartást fognak tanúsítani.10 11 Válaszlevelében a város tanácsa mégis beleegyezett az özvegy letelepedésébe, azzal a feltétellel, hogy ha házat venne és a városban lakna, a bíró és a tanács alá kell rendelnie magát a városi kiváltságok értelmében." Tekintettel a török fenyegetés okozta bizonytalan körülményekre, a következő években újra megerősítették a várfalakat, és még 1541 előtt komoly javításokat végeztek a Felső kapunál is. A védelem személyi feltételeiről is gondoskodtak, a polgárok felfegyverzése mellett a kapuk és bástyák védelmére zsoldosokat fogadtak; egyre többet költöttek rájuk, létszámuk a század második felére elérte a 60 főt. Felettük a városkapitány parancsnokolt, de a beosztottak, a város egy-egy negyedét vezető négy kapitány meglehetősen nagy önállósággal irányította a fel fegyverzett polgárokat. A kapitányok feladatait a városkapitány koordinálta, ő parancsolt a kapusoknak, a bástyákat őrzőknek is. A város minden évben vásárolt fegyvereket, egyre növekvő értékben, 1565-ben már 282 aranyat adtak ki harci eszközökre.12 Nagyszombat gazdasága nem sínylette meg a mohácsi csatavesztés utáni években előállt új helyzetet. Együttműködése Budával és Pesttel még szorosabbá vált, 1530 és 1541 között minden évben váltottak levelet különböző, kereskedelemmel összefüggő (hagyatékok, arestálás, tanúvallatás) ügyekben.13 10 1545. január 12. Bolondos. Monostori Zalay Orsolya, gellyénfalvi Kápolnay Ferenc özvegye - Nagyszombat város tanácsának. Státny Archív v Bratislave - Poboőka Trnava, Archív, mesta Tmavy Missiles, fol. 246-247. n. 1008. 11 1545. január 15. Nagyszombat. Nagyszombat város tanácsa - Monostori Zalay Orsolyának, gellyénfalvi Kápolnay Ferenc özvegyének. Státny Archív v Bratislave - Poboőka Trnava, Archív. mesta Trnavy Oklevelek. 1530-1686. VARS1K 1956. n. 192, 295-296. 12 KAZIMÍR 1989. 73-74. p. 13 Ezek ismertetése túlfeszítené a dolgozat kereteit. Néhány példa: 1530. április 10. Pest. Matus István, Kalamár Péter, Damján Elek nagyszombati polgárok - Andrásnak, Nagyszombat város főbírájának. Státny Archív v Bratislave Poboőka Trnava, Archív mesta Tmavy Missiles, fol. 170. - 1534. október 18. Buda. A budai tanács - Nagyszombat városnak. Státny Archív v Bratislave Poboőka Trnava, Archív mesta Trnavy Missiles, fol. 256. - 1536. augusztus 1. Pest. Andreas Pellifex Kenez dictus [Szőcs András] bíró és Pest város tanácsa - Nagyszombat városnak. Státny Archív v Bratislave - Poboőka Trnava, Archív mesta Tmavy Missiles.
