Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
242 Udvar - Város — Főváros závetőlegesen ismerjük Meichsner ingatlanait. Az 1542/1543-as adó lajstrom szerint két háza volt a prima pars civitatis névvel jelölt adókörzetben. A bejárási körzetet a végrendeleti anyag segítségével tudjuk viszonylag pontosan rekonstruálni. Eszerint az első körzetként megjelölt terület a belváros egy részét fedte le. A belváros másik körzete secunda pars, vagy altera pars civitatis néven jelenik meg a forrásban. A prima parshoz tartozott teljes egészében a belváros nyugati felén húzódó Káptalan utca (Pfaffen gasse). A belváros déli részén futó, a Vödrici kaput a Szt. Lőrinc utcával összekötő Hosszú utca (Lange gasse) egy része az első körzethez, másik része a második körzethez tartozott. A végrendeleti anyag és az adólista információi azt mutatják, hogy ugyancsak megoszlott a két körzet között a Ventúr utca, valamint a Lakatos utca, illetve a Lőtér, a Ventúr utca, és a Mihály (korábban Nyerges) utca által határolt tömb. A prima pars és a secunda pars között tehát kissé leegyszerűsítve a belváros tengelyét képező Ventúr és Mihály utcák alkották a határt, azzal a módosítással, hogy a príma pars a Mihály kapunál, valamint a Lőtér és Ventúr utca közötti térségben „átnyúlt” a belváros keleti felére.58 Meichsnemek mindkét háza az első körzetben volt, tehát a kamara nagy valószínűséggel itt vásárolt házat. Elképzelhető, hogy ez már az az épület volt a Mihály utcában, amelyet később kamarai célokra használtak és a 18. században kifejezetten a Kamara igényei szerint átépítettek.59 Végül röviden érdemes még vizsgálni, hogy ez a városrész milyen szerepet töltött be a polgári közösségen belül. Némileg meglepő, hogy az ebben a körzetben feljegyzett adóösszegek csak kevéssel haladják meg az átlagot. Ingatlanonként átlagban 3,5 fontdénárt kellett fizetni ebben a városrészben, ez személyekre vetítve mindössze 3,2 fontdénárt jelent (az ingatlanokra lebontott átlag a teljes városban 2,4 fontdénár, a személyekre vetített középérték: 3,1 fontdénár). A második körzet hasonló adatai magasabb értékeket mutatnak (ingatlanonként 3,8 fontdénár). Vizsgálható még, hogy mennyire részesítette előnyben a politikai elit az első körzetet. Az ilyen szempontú elemzés azt mutatja, hogy 1542/1543-ban 23 olyan személy rendelkezett ingatlannal ebben a városrészben, aki legalább 58 A bejárási körzethatárok pontosításáért Majorossy Juditnak tartozom köszönettel. 59 ORTVAY 1905. 371. p. Frederik Federmayernek az 1624-es összeírás alapján sikerült pontosan lokalizálnia a házhelyet. Eszerint a Mihály utca és a Ventúr utca érintkezésénél helyezkedett el az épület. Megállapítása egybevág az 1542/1543-as adólajstrom információival. Federmayer szerint még 1549-ben megvásárolta a kamara a házat Meichsnertől (a szerző nem jelöl meg forrást). FEDERMAYER 2003. 95. Pálffy Gézának tartozom köszönettel, amiért felhívta figyelmemet az adatra, illetve Kőmíves Tibornak, amiért rendelkezésemre bocsátotta a hivatkozott művet.
