Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek és a kamarai források tükrében
Tózsa-Rigó Attila: Udvar és (fő)város kapcsolata a pozsonyi számadáskönyvek... 243 kamarási és/vagy esküdt tanácsosi tisztséget viselt.60 Ezek közül nyolc olyan személyt találunk, akik legalább egy hivatali évben betöltötték a polgármesteri és/vagy a bírói pozíciót. További tíz olyan polgár regisztrálható még ebből a bejárási körzetből, akiknek közeli hozzátartozója tagja volt a városvezető grémiumnak. A fent említett 23 személy kevés kivétellel a politikai mellett a vagyoni felső réteg tagja is volt, illetve többségük még az elit szűk körén belül is kiemelkedő vagyont mondhatott magáénak. Az említett polgárok közül hat az átlag kétszerese fölötti adót fizetett, tíz pedig igen magas, az átlag ötszöröse fölötti összeggel járult hozzá a városháztartás terheihez. A város és az udvar kapcsolatához a források számos fontos információcsoporttal szolgálnak. Ezek közül a folyamatos adatsorokat tartalmazó források inkább a központi (pénzügyi) szerveknek a város életére áttételesen gyakorolt hatásáról tájékoztatnak minket. Ritkábban találunk olyan információkat is, amelyek az udvarnak a város belügyeibe (pl. ingatlanforgalom) direkt módon történő beavatkozásáról tájékoztatnak. Ilyennek tekinthető az itt elemzett házvásárlási ügy is. 60 A kamarást a negyvenes évektől kezdődően már a belső tanácsnokok között említik a források.
