Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés 205 torral együtt kilenc templom állhatott Egerben.16 A település Árpád-korra elért fejlettségét mutatja, hogy IV. Béla 1261. szeptember 9-i, az egri püspökség birtokait összeíró oklevelében már ci vitásként említették.17 Eger belső területein hat elkülönülő, saját bíróval rendelkező településrész jött létre. A püspök birtokolta a civitast (Theatrum), ahol a piactér is feküdt. Szintén az övé volt a Szent Miklós utca, az Olasz utca, Szabadhely és Újváros. A hatodik településrész (Harangozó városrész) a püspöki vikárius birtokában állt a 15. század végén. A városmagon kívüli Tihamér és Almagyar a székeskáptalan tulajdona volt, míg Cegléd a püspöké. Az Eger-patak völgyében kialakuló egri agglomeráció a 15. század végén a hat belső és három külső városrészt és az Eger-völgy településeit (Felnémet, Kistálya, Nagytálya, Kismaklár, Nagymaklár, Andornak) is beleszámítva legalább hat és fél ezer lakost jelenthetett. A létszám a papsággal, szerzetesekkel, kanonokokkal, azok szolgáival együtt azonban ennél is jóval magasabb volt.18 A városiasságot a magas lakosságszám mellett az Eger-patak völgyében élő, kifejezetten városias településekre jellemző latinus kolónia jelenléte is bizonyítja, amely a jelek szerint liége-i eredettel bírt.'9 Az Olasz utca is latinokat, a negyed templomának Szent Jakab patrocíniuma alapján minden bizonnyal vallonokat tömörített. A környékbeli latinok elöljárója, aki a „comes vallis Agriensis” tisztet viselte, még a 15. század elején is kimutatható a forrásokban.20 A Felnémet településnév alapján a vallonok mellett a tatárjárás előtt már a németek is megjelentek a környéken.21 A püspöki rezidencia megléte alapvetően azt eredményezte, hogy a város a püspökök hatalmi reprezentációjának fontos színterévé vált, s ennek köszönhetően az egyik közvetlen hatást a nagy püspöki építkezések gyakorolták a polgárság mindennapi életére. Mivel a városnak a 16. századig bizonyosan nem volt városfala,22 a püspöki vár jelentősége védelmi szempontból megnőtt. A várat valószínűleg a 13. század második felében kezdték el kiépíteni, de az építkezések hosszabb-rövidebb szünetekkel gyakorlatilag a középkor végéig foly16 KUBINYI 107-108. p. A templomok építési sorrendje és lokalizálása: KÁRPÁTI 2010. 54— 111. p. 17 Diplomata Hevesiensis 9. sz. „ubi tales ville sunt fundate, prima Feltarkan, secunda Oltarkan, tertia Felnempti, quarta civitas Agriensis...” stb. 18 KUBINYI 2000. 105-106. p. A városrészek topográfiai elhelyezkedése: NAGY 1978. 17. p. 19 KUBINYI 2000. 108. p. és KÁRPÁTI 2010. 18. p. vö. BÁRCZI 1937. és SZÉKELY 1972. A saját nyelvüket beszélő eger-völgyi vallonokról (eburonokról) Oláh Miklós is megemlékezett a 16. században. Hungária 50-51. p. 20 ZSO VII. 558. (1419. június 2.) 21 Első említése Egerrel egyidejűleg. Vö. a 17. jegyzettel. 22 KUBINYI 2000. 105. p.
