Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági kereskedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében

Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely...

155

és a 16. század elején a firenzeiek mellett jelentős számú velencei kereskedő is érkezett a városba.8

A Budán élő dél-németek és itáliaiak összehasonlítása azonos, hasonló és eltérő elemeket is mutat. Mivel az itáliaiak, elsősorban firenzeiek kapcsán a korábbi szakirodalom gyakran hangoztatta, hogy az 1403. évi letartóztatások és vagyonelkobzások után eltűntek Budáról, talán vitathatónak tűnik az ösz- szehasonlító elemzésre vonatkozó javaslat, ám az újabb, főként olaszországi levéltári anyagokban feltárt adatok számottevő firenzei jelenlétet igazolnak a század első három évtizedében.9

A dél-német városok kereskedői és az itáliai, többek között firenzei üzletemberek közötti üzleti kapcsolatok természetesen nemcsak Budán, hanem a régió több városában is létrejöttek, de a németek részéről mindenekelőtt a velencei Fondaco dei Tedeschi útján bonyolódtak. Az egyébként a firenzeiek által kezdeményezett közvetlen kereskedelmi kapcsolatokra 1471-ből maradtak fenn az első források, amelyek egyes firenzei kereskedők nürnbergi jelenlétét dokumentálták.10 Rendszeres firenzei jelenlétre Nürnbergben csak az ezt követő évtizedekben, elsősorban a 16. század elején vannak adatok.11

Budán - úgy tűnik - a dél-németek és olaszok felosztották a tevékenységi területeket egymás között, a dél-németek jellemzően posztókereskedésre (ún. pernis posztó, amelynek elnevezése veronai eredetre utal) koncentráltak, az itáliai nagytőkésekkel szemben, akik nagy volumenű, elsősorban luxus szövetek és egyéb luxuscikkek értékesítésével foglalkoztak (selyem, brokát, damaszt, fűszerek, drágakövek stb.), jelentős firenzei tőkebevonással finanszírozva ügyleteiket.12 Ezt sugallják a Budai Jogkönyv kereskedőkre vonatkozó paragrafusai is.13

1410-1430 között, egyértelműen cáfolva az itáliai jelenlét hiányát, három firenzei kereskedelmi társaság dolgozott Budán.14 Ügyfeleik az uralkodó mellett elsősorban a királyi udvar tagjai és a Budán megforduló arisztokrácia tagjai közül kerültek ki. Az egyik budai kereskedőtársaságot működtető, pistoiai származású Giovanni di Bartolomeo Panciatichi például firenzei adóbevallása alapján egyike volt Firenze leggazdagabb polgárainak, valójában azonban

rat, a 14. századból pedig egyáltalán nem maradtak fenn ilyen jellegű források. MASI 1941. XXI1I-XXIV. p.

8 KUBINYI 2009e. 379. p.

9 ARANY 2007. 483-549. p.

10 GOLDTHWAITE 2009. 198. p.; WEISSEN 2006. 368-369. p.; WEISSEN 2003. 161-176. p.

11 GUIDI BRUSCOLl 2001. 359-394. p.; GOLDTHWAITE 2009. 198. p.

12 KUBINYI 2009a. 88. p.; ARANY 2008. 289-291. p.; ARANY 2012. 168-172. p.

13 KUBINYI 2008. 230-231. p.

14 Tevékenységük részletes elemzését lásd ARANY 2008. 291-296. p.