Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 109 létezést nyer a II. András-kori Óbudán. Ám azt is megtudjuk, hogy ez ekkor még bizony a káptalani épületegyüttes falain belül létezett. Miért is fontos mindezek tisztázása az (ó)budai királyi székhely szempontjából? A 13. század első évtizedeiben e királyi központ történetében bekövetkező változások két síkon ragadhatok meg. Az egyik igen fontos fejlemény a késő római erőd falain kívül létesített (ó)budai királyi vár építésének megkezdése, a másik az óbudai királyi székhely egyre gyakoribb használata. Logikus lenne a két jelenséget egymáshoz kötni, sőt, a kettőt egymással magyarázni, mégsem tudjuk biztosan megmondani, hogy az itt zajló események mikor melyik épülethez köthetők, hiszen nem tudjuk, hogy pontosan mikor épült fel az új vár, s hogy azzal párhuzamosan automatikusan megszűnt-e a régi királyi ház működése. Az új vár építése szempontjából azért fontos Óbuda eladományozá- sának ténye, mert annyit biztosan tudunk, hogy az a káptalan területén létesült, ugyanis Nagy Lajos királynak 1355. évi, a területet a várat tulajdonló anyja, idősebb Erzsébet királyné és a káptalan között felosztó oklevele megemlékezik arról, hogy a káptalannak az uralkodó nevében az óbudai várnagy évi egy márka aranyat fizetett a vár területének bérléséért.40 Az világos tehát, hogy a vár nem létesülhetett 1205 és 1212 között, de előtte elvileg már megkezdhették építését. Ez esetben mégiscsak nehéz megmagyarázni, hogy András miért adta volna vissza a területet az épülő új várral megterhelten, nem beszélve a királyi ház őreiről szóló 1212-1213 körül keletkezett forrásunkról, amely kifejezetten a prépostsági városrészbe helyezi a királyi házat. A várnak a református templom helyén (Kálvin köz 2-4.) feltárt maradványai azt mutatják, hogy a késő római erődtől délnyugatra egy viszonylag nem nagy méretű, de igen reprezentatív kiképzésű épületegyüttes épült, amely sokkal inkább reprezentációs, mintsem védelmi célokat szolgált.41 A feltárt épületfaragványok művészettörténeti stíluskritikai elemzése az építést a 13. század első két évtizedére valószínűsíti.42 Nem könnyebb a helyzet az (ó)budai királyi székhely folyamatos működésének igazolásában sem, amiről éles polémia alakult ki Kumorovitz Lajos Bernât és Budapest Árpád-kori történetének jeles monográfusa, Györffy György között. Lényege abban áll, hogy Györffy György szerint Óbuda 1212. évi el- adományozása, s a Béla herceg, a későbbi IV. Béla király 1228-ban kezdődő birtok-visszaszerzési akciója között megszakadt az itteni királyi kúria 1205 40 DL 106093. 41 ALTMANN 1982. 221-232. p.; ALTMANN 1984. 431M37. p.; ALTMANN-BERTALAN 1991. 113-131. p.; ALTMANN- BERTALAN 1995. 139-200. p.; FELD 1999. 73-88. p.; MAGYAR 2007. 59-62. p.; FELD 2011. 46-49. p. L. még Magyar Károlynak a kötetben megjelent tanulmányát. 42 HAVASI 2006. 201-252. p.; HAVASI 2009. 163-192. p.
