Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
108 Udvar - Város - Főváros A javadalmakat ezért rossz tanácsadóira való hivatkozással mentegetőzve csak a neki kedves személy tisztségbe állítása után adta vissza.37 Ennek azonban erősen ellentmond a budai káptalan 1211 -bői fennmaradt, az említett Péter prépostot megnevező első kiadványa, amit rögtön egy nagyfontosságú ügyben adott ki, amelynek elrendezését a király Bertold kalocsai érsek ítélkezésére bízta. Az érsek a pannonhalmi apátság birtokperében úgy rendelkezett, hogy az apátság megbízottjának tüzesvas-próbával kell az apát állítását bizonyítania, amit a budai Szent Péter egyházban a káptalan tanúsága mellett kell elvégezni, eredményes letételéről a káptalani chirographum tanúskodik.38 A káptalan bevonása az ügybe azt sejteti, hogy Bertold kalocsai érsek ezen intézkedését az (ó)budai királyi kúriában hozta, s inkább arra utal, hogy 1211 -re már helyreállt az udvar és a prépostság korábban megromlott viszonya. A Roland prépostot említő, legkésőbb 1213-ra keltezhető, bár szintén kétes hitelűnek tartott okmány más információk miatt is fontos számunkra. Ebben a király a Budán lakó egyházi személyeknek és világi vendégnépeknek (hospitibus et indigenis) meghagyta, hogy senki a „ villa ” hospesei és cívisei közül nem adhatja el a budai egyház kárára a villa területén lévő házát és szőlőjét, vagy bármely ingatlanát. Elrendelte továbbá, hogy nem vonhatják ki magukat a prépost és az egyház ítélkezési joga alól a civitas lakói közül sem a királyi ház őrei, sem az ott időző főpapok és ispánok szolganépe.39 Az oklevél - hitelességének minden bizonytalansága ellenére - több szempontból is lényeges. Ebből értesülünk ugyanis arról, hogy a királyi ház a kétmagú település egyházi részében, a civitasbm állt, ahová a királyi lak őrei is tartoztak. Ugyanakkor volt egy hospeseYkeX, kereskedőkkel lakott városrész, amely a régészeti leletek alapján a késő római kori erőd falain kívül, annak mintegy a suburbiumában, a Dunához közeli piactér köré szerveződött, amelynek a vásárvámjával egyébként a káptalan rendelkezett. A királyi székhely eszmei megjelenítésén túl a királyi ház az őrök és az ott időző előkelők megjelenítésével tényleges fizikai 37 GYÖRFFY 1997. 103. p. 38 DF 206837 (kiadásai: BTOEI. 5. p. 3. sz., SOLYMOSI-SZOVÁK 2009.). Fényképe: SOLYMOSI 2006. 336. p. 50. sz. 39 BTOE I. 12. p. 6. sz; Az oklevél IV. László király 1274. márc. 9-én kelt átírásában maradt fenn, amelyet I. Károly király 1328. március 9-i átírása őrzött meg. Hitelességének elfogadására, illetve elutasítására: KUMOROVITZ 1972. 19. p. Györffy az oklevelet diplomatikai vizsgálata alapján hamisnak tartotta és tartalmi érvekre alapozva elkészültét a 13. század második felére, Ákos mester prépostsága idejére helyezte. GYÖRFFY 1973. 276-280. p.; GYÖRFFY 1997. 103-108 p. Kumorovitz a hamisítást és Györffy érveit nem tartotta kellően bizonyítottnak, de munkahipotézisként azt elfogadva amellett érvelt, hogy az oklevél hamisítványként is megfelel II. András korának. KUMOROVITZ 1972. 19-24. p.
