Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 107 székhely párhuzamos használatával számolhatunk, valamint megerősíti, hogy Imre idejében Óbudán a préposti és a királyi (az egyházi és világi) szálláshely összetartozott.33 A valódi fordulat az (ó)budai székhely történetében II. András (1205-1235) uralkodásának első évtizedeiben következett be. Ö mindjárt uralkodása kezdetén visszavette a káptalantól a korábban neki adományozott, már többször idézett javakat és jogosítványokat, majd pár évre rá, 1212-ben újra, immár véglegesen megerősítette az egyházat azok birtokában. Ahogy már utaltam rá, a kétféle változatban fennmaradt oklevél az eredetiről - feltehetően még II. András idejében - készült hamisítvány, tartalmát mégis elfogadhatjuk, hiszen a káptalan az oklevélbe foglalt jogosítványokkal a későbbiekben élni tudott, s azt egyetlen uralkodó sem vonta kétségbe. A kérdés azonban az, hogy menynyire vehetjük komolyan az 1212. évi keltezést. Kumorovitz L. Bernât részletes diplomatikai és szfragisztikai elemzés alá vonta az oklevélpárt, s Györffy Györggyel szemben kimutatta, hogy a hosszabb szöveg átdolgozása révén jött létre a rövidebb változat, s hogy az előbbi áll közelebb az eredetihez.34 Ezt megerősíti a bővebb szöveg méltóságnévsora, mely hitelesnek és eredetinek tűnik a benne foglalt személyek archontológiai adatai alapján. Közülük Berthold kalocsai érsek és vajda, Boleszló váci püspök, Bánk nádor és kévéi ispán, [Kán nb.] Gyula bácsi ispán és udvarispán, valamint András bodrogi ispán 1212-re, illetve 1213-ra keltezhető tisztségei megerősítik az oklevél eredeti, mára már elveszett változatának 1212. évre keltezését.35 II. András egy másik, a budai káptalannak szóló adományt idéző, de sajnos keltezetlen oklevelében szereplő Roland budai prépost személye szintén megerősíti az adománylevél 1212. évi keltezését. Őt ugyanis említi Vilmos erdélyi püspök 1213. évi oklevele, tehát tisztségét ekkor viselte.36 Roland prépost kérte egyébként András királytól a káptalan javainak visszaadását, de mivel 1211-ben még Pétert találjuk a préposti méltóságban, Györffy György őt Anonymussal azonosítva azt gondolta, hogy a müvéből kiolvasható Imre-pártisága miatt büntette meg az egyházat András. sub ea libertate, que in eiusdem regis autentico est expressa, usque ad confinium regni nostri transportandos, perpetuo et integro iure possideat .......” DF 230035. (kiadása: BTOE I. 611. p. 5. sz.) 33 A korai királyi lakóhely és a püspöki, illetve préposti palota azonos épületegységben történt elhelyezése mellett érvelt Esztergom és Fehérvár esetében is Zsoldos Attila. ZSOLDOS 2010a. 5-13. p. A két királyi székhely párhuzamos építését és használatát valószínűsíti Feld István. FELD 2011. 46-48. p. Itt köszönöm meg Feld Istvánnak, hogy egyetemi habilitációs értekezését a rendelkezésemre bocsátotta. 34 Györffy 1973. 279-280. p.; GYÖRFFY 1997. 107-108. p.; KUMOROVITZ 1972. 8-19. p. 35 ZSOLDOS 201 la. 17., 84., 96., 126., 142. p. 36 DL 106090 (kiadása: BTOE I. 12. p. 6. sz.)
