Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
106 Udvar - Város — Főváros Sajnos azt nem tudjuk megmondani, hogy valójában megtörtént-e a prépost- ság és a locus regalis várrá építése, esetleg a késő római erőd várszerű falai, vagy annak átalakítása késztették arra Anonymust és kortársait, hogy a helyet Budavárának nevezzék, ami már önmagában is beszédes elnevezés. A késő római erődön belül azonban jelentős átalakításokat kellett véghezvinni, hogy helyet adhasson a prépostság templomának, az egyházi épületeknek, a kanonokok káptalani házának, és a feltételezhető királyi ház épületegyüttesének, s mindez a külső erődfalakkal együtt egy középkori várépítményt mutatott. Sajnos a területen lezajlott ásatások arra nem adtak lehetőséget, hogy a középkori épületeket minden részletében feltárják, s azok rendszerét tisztázzák. A feltárások azt azonban bizonyítani tudták, hogy a prépostsági épületek a késő római erőd falain belül álltak, amit Óbudán a mai Főtérre lokalizálhatunk.30 Az egymást megerősítő források viszont egyértelművé teszik, hogy III. Béla király idején Esztergom mellett (Ó)Buda kezdett felzárkózni a királyi székhelyek sorába. Budavár leírása és a továbbiakban még részletesen tárgyalt fejlemények alapján azt is feltételezhetjük, hogy III. Béla (ó)budai lakhelye nem volt azonos a késő római erődítés falain kívül, attól délnyugatra felépült későbbi királyi, majd királynéi várral. A történeti kutatásban általánosan elfogadott nézet, hogy az (ó)budai királyi székhely kiépítésére azt követően került sor, hogy Imre király 1198-ban részben eladományozta az esztergomi királyi palotát az érseknek.31 A két esemény közti összefüggés azonban nem igazolható, részben, mert mint láttuk, ekkor még nem történt meg az esztergomi székhely feladása, sőt, ott ekkor új építkezések történtek, részben éppen Imre király volt az, aki, ha hihetünk az 1212. évi, kétes hitelű adománylevél szövegének, a káptalant megerősítette Óbuda birtoklásában.32 Mindez arra enged következtetni, hogy inkább a két irodalom áttekintésére 1. EHR1SMANN 2002. 1-16. p. A magyar szakirodalomra érdekes új felvetésekkel: SIMON V. 1978. 271-325. p. 30 BERTALAN 1976. 31-42. p.; BERTALAN 1984. 35M2. p.; BERTALAN 1984a. 393-418. p.; BERTALAN 1992. 247. p.; ALTMANN 1992. 221-223., 246. p.; ALTMANN 1996. 89-109. p.; ALTMANN-BERTALAN 1991. 113-131. p.; ALTMANN-BERTALAN 1995. 139-200. p.; Altmann-Bertalan-Kárpáti 2003. 39-62. p. 31 „.. .donauimus in perpetuum domum regalem in castro Strigoniensi, que nondum fuit opere consumata, eidem Strigoniensi archiepiscopatui, tamen tempore necessitatis nostre ipse dominus archiepiscopus nos in eadem recipere teneatur. ...” MESl. 156 p. 139. sz. 32 Esztergomra 1. 7. j.; Óbuda Imre-kori eladományozására 1. II. András király 1212. évi adománylevelében: „.. .statuimus [...], quod eadem ecclesia totam terram, que supradictis metis concluditur, et iudicium eiusdem terre et ville in ea posite sive villarum, si que sunt in eodem territorio de cetero construende, necnon et tributum fori cum cybtionibus vinearum, sicut in privilegio clare memorie H[emerici] fratris nostri regis illustris clarius continetur, et tyminios etiam salium, quos idem H[emericus] rex eidem ecclesie pro remedio anime sue cocessit
