Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Recenziók
372 Recenziók A kötet írásai a bevezetőben megfogalmazott módszertani célkitűzés szerint a városi közteret a társadalmi nyilvánosság különféle formáival való kapcsolatában kívánják vizsgálni. A német öffentlicher Raum és az Öffentlichkeit kifejezések magyar megfelelőiknél direktebben utalnak a fogalmak közötti összefüggésekre, amit két közel egykorú német tanulmánygyűjtemény is tárgyalt már korábban, nem kizárólag a térbeli dimenzióra koncentrálva és némileg eltérő fogalomértelmezések mentén.2 A dortmundi tanulmánygyűjteményben olvasható írások elvben három központi téma körül csoportosulnak: elsőként a polgári köztereknek a Gründerzeit városépítészete általi tervszerű előállítását vizsgálják, ezt követően a köztérnek a hitleri és a kelet-német totalitárius államban megvalósult formája és funkciója kerül terítékre, a harmadik - már megfogalmazásában is problematikusabb - témakör pedig a városias közterületeknek a háború utáni „fordista társadalom” által szándékolt tervszerű feloldása lenne. A két kulcsfogalom közül a bevezetőt jegyző szerkesztők a nyilvánosságét járják alaposan körül, bemutatva annak történeti jelentés- és alakváltozásait, a tárgyalt korszakokra jellemző belső tagoltságát. E tekintetben elsősorban Jürgen Habermas klasszikus művének fogalomhasználatára hagyatkoznak, hasznosítva azonban az azzal vitába szálló szerzők által írottakat, illetve a filozófus müve 1990. évi kiadásához írott előszavának új meglátásait is.3 A fogalmi tisztázásra irányuló, aligha kárhoztatható törekvés értelme egy szinten túl azonban már kérdésessé válik, hiszen például az informális nyilvánosság - Begegnungsöffentlichkeit - különféle leírt alesetei között tett finom distinkciókat egyetlen későbbi tanulmány sem hasznosítja. Az „öffentlicher Raum” fogalom lehetséges jelentéseit viszont a bevezető szerzői meglepő módon nem kísérelték meg tisztázni - ezt Gerhard Fehl saját tanulmányában később bizonyos mértékig pótolja, jelezve, hogy annak sem létezik egyértelmű, általánosan elfogadott definíciója, ahogy az egyik szervező, Yasemin Utku konferencia-beszámolója is hangsúlyozta, hogy a fogalom jelentése egyik tudományágban sem teljesen tisztázott.4 A kötet tanulmányaiban is két jelentősen eltérő értelemben találkozhatunk vele: egyesek (a magyar köztér-fogalomnak megfelelően, az urbanisztika 2 Informationen zur modernen Stadtgeschichte 31. (2000) 4. száma, illetve Stadt und Öffentlichkeit in Ostmitteleuropa 1900-1939. Beiträge zur Entstehung moderner Urbanität zwischen Berlin, Charkiv, Tallin und Triest. Szerk. HOFMANN, ANDREAS R.-WENDLAND, ANNA Veronika. Stuttgart, Steiner, 2002. [Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, Bd. 14] 3 HABERMAS, JÜRGEN: Előszó az új kiadáshoz (1990). In: Uő: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása. Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest, Századvég, 1993. Ford. ENDREFFY ZOLTÁN, GLAVINA ZSUZSA. 7-45. p. GERHARDS, JÜRGEN—NEIDHARDT, Friedrich: Strukturen und Funktionen moderner Öffentlichkeit. Fragestellungen und Ansätze. In: Öffentlichkeit, Kultur, Massenkommunikation. Szerk. MÜLLER-DOOHM, Stefan-Neumann-Braun, Klaus. Oldenburg, Universitätsverlag, 1991.31-90. p. http:// www.polsoz.fu-berlin.de/soziologie/arbeitsbereiche/makrosoziologie/ mitarbeiter/lehrstuhlinhaber/dateien/GerhardsNeidhardt- 1990.pdf Utolsó letöltés ideje: 201 1.09. 21. 4 http://www.gsu.tu-darmstadt.de/AK/0ffentlicher_Raum Utku.pdf Utolsó letöltés ideje: 2011.09.21.
