Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk müemlékegyüttes... 239 által irányított28 műemléki csoportjai, amelyek szakvéleményadás formájában végezték az építési engedélykérelmek elbírálását.29 A bürokratikus akadályok és a szervezeti alárendeltség 1956-ig tartott, amikor Perényi Imre, Budapest akkori főépítésze - felismerve a helyzet tarthatatlanságát - létrehozta a Fővárosi Műemléki Felügyelőséget, amely kezdetben a VIII. osztály keretén belül, majd 1965-től az OMF mint szakhatóság alá rendelve működött. Elvek és módszerek: mi és miként védendő? Az intézményi széttagoltság bemutatását követően elengedhetetlen kitérni arra, hogy mit tekintettek védendő értéknek, és ennek meghatározásában mennyire kapott szerepet a korszak kultúrpolitikája. Politikai vagy szakmai szempontok domináltak-e a helyreállítások megtervezésénél, egy-egy romos épület megtartásánál, illetve lebontásánál? Az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet szerint műemléknek számítanak „a magyar történet, tudomány és művészet emlékei”, „közművelődésünk örökbecsű értékei”, valamint „a földben vagy a föld felszínén lévő minden olyan építmény és tartozéka, amelyet kiemelkedő (...) jelentőségére való tekintettel” az illetékes szerv műemléknek nyilvánít.30 Ez a meghatározás korántsem ad pontos képet a műemlék akkori fogalmáról, hiszen annak több olyan vetülete van, amely korszakonként eltérő megítélés alá eshet. Például: mi számít magyar és mi idegen emléknek, mennyire kell réginek lennie az adott épületnek a védett státus elnyeréséhez, stb.? Ez utóbbi kérdésben a MMOK az 1850-es évet tekintette felső határnak, így az annál régebbi épületeket az 1950-es évek kormányzata is hajlandó volt műemlékként elfogadni. Felmerülhet a kérdés: a „kapitalizmus és a feudalizmus uralkodó osztályaitól” elhatárolódó akkori vezetés miként egyeztette össze a nagyrészt az arisztokrácia és az egyház által építtetett műemlékek védelmét a „fényűző burzsoázia” elleni harcával? Ennek kapcsán érdemes szót ejteni a műemlék definíció még egy összetevőjéről: kinek az alkotása? A Révai József népművelési miniszter nevével fémjelzett, a „magyar nép legszélesebb rétegeit érintő”31 kulturális forradalom, amely (Révai 1953-as menesztéséig) a műemlékügy területén is éreztette hatását, választ adott a kérdésre: a műemlékek 28 Dercsény! 1967. 29 Magyar műemlékvédelem 1949-1959. 169. p. 30 Mentsük meg műemlékeinket! 65-67. p. 31 Dercsényi 1955. 130. p.
