Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
240 Épített örökség kifejezésre juttatják a nép alkotókészségét, így nagy jelentőségük van a nép történelmének tanulmányozásában, a hazafiságra való nevelésében.32 „Műemlékeink nagy hányadát nem gazdag föurak, mágnások, uralkodók emelték, hanem a nép, amely szegénységben is kereste a maga módja szerint és a maga eszközeivel meg is valósította a szépet. (...) A művészeti, történeti emlékek a dolgozó nép verejtékes munkájával öltöttek testet, a nép fiainak művészeti tehetségével kaptak művészi formát. A templomok faragványait azok a kőfaragók készítették, akiknek nevét a korabeli történetírás nem tartotta érdemesnek feljegyezni, s a várak, kastélyok hatalmas falai a vámépek robotjából, verejtékéből és véréből készültek. Ezek az emlékek elsődlegesen a dolgozó nép alkotásai, s védelmük a dolgozó nép államának elsőrendű kötelessége. (...) A műemlék (...) az új tartalmú hazafiság hatásos nevelője, a szocialista szellemű nemzeti büszkeség erősítője.”33 A korabeli megfogalmazás a „dolgozó nép államának” kötelességei mellett még egy érvvel szolgált a műemlékek védelme mellett: a Szovjetunió is „nagy figyelmet szentelt” a műemlékvédelemnek,34 így a magyar vezetés is ennek követését hangsúlyozta. „Egész műemlékvédelmi munkánkban példaképünk a Szovjetunió nagyvonalú kultúrpolitikája, mely megbecsülésben és védelemben részesíti a múlt művészeti munkájának eredményeit.”35 „Népi demokráciánk bőkezű segítséget nyújt ahhoz, hogy az idő és az imperialista háborúk által megrongált műemlékeinket — amelyek népünk múltbéli építő munkájának eredményei — újjáépíthessük és helyrehozhassuk, a múlt nemzeti értékeit szocialista jövőnk számára megmentsük.”36 A műemlék tehát a nép építőmunkájának gyümölcse, a magyar „hagyomány fontos képviselője”, valamint a „szocialista vagyon”37 része lett, amelyért harcolni kell. 32 MOL XIX—1—3—j, Népművelési Minisztérium iratai (Nonn György miniszterhelyettes iratai), 6. d. Az Építészeti Tanács előterjesztése a Minisztertanácshoz a műemlékek védelméről, 1953. június 26. 33 MÓL XIX-l-19-a, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) iratai, 30. d. A Magasépítési Tudományos Egyesület műemléki aktívája által kiküldött tájékoztató. Múzeumi Híradó, 1951. II. sz. • 34 MOL XIX—1—3—j, Népművelési Minisztérium iratai (Nonn György miniszterhelyettes iratai), 6. d. Az Építészeti Tanács előterjesztése a Minisztertanácshoz a műemlékek védelméről, 1953. június 26. 35 MÓL XIX-I-19-b, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 2. d. Műemléki kiállítás tervezett anyaga, 1951. január 27. 36 MÓL XIX-I-19-b, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 2/a. d. Műemléki vándorkiállítás jegyzőkönyve, 1952. június 20. 37 MÓL XlX-I-19-a, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) iratai, 25. d. Feljegyzés a MMOK székházában tartott, a műemlékvédelmi kérdéseket tárgyaló értekezletről, 1950. július 26.
