Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
84 Városépítés, várostervezés Az 1930-1935 közötti garzonterjedés iránya pedig már az új bérházas építkezések 1934. évi rendkívüli házadómentességgel mobilizált városrészei15 mellett mindenképpen szükségessé teszi a mozdulatlan városszöveten, épületegységeken belüli lakásállomány egy részének átstrukturálását is. 1930-ra az eddig említett városrészek mellett Budán egyrészt a Naphegy felé (a Krisztina körút, Mészáros utca mentén), másrészt pedig a Moszka tér-Széna tér-Margit körút, valamint a Marczibányi tér-Pasaréti út közötti területen jelentek meg nagyobb számban garzonlakások. Pesten az Újlipótváros vezetett a garzonok számát illetően, de az V., VI., VIII. kerület körúton belüli (Báthory utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Arany János utca, Duna; Bajcsy-Zsilinszky út, Teréz körút, Andrássy út; Baross utca, József körút, Múzeum körút, Bródy Sándor utca határolta) és a VII. kerület körúton kívüli városdarabjaiban is megnőtt a fürdőszobás kislakások száma. Az említett kerületek mindegyikében, az újonnan beépített területeken kívül is, szinte valamennyi statisztikai alkerületben16 dinamikusan növekedett a garzonlakások aránya. A garzonok várostesten belüli elhelyezkedésének áttekintése után lássuk, milyen volt a konyhátlan lakástípus épületeken belüli térfoglalása. A 3-4 helyiséges konyhátlan lakások (ezen belül a garzonok is) jellemzően a századelős bérházak legmagasabb presztízsű első emeleti részében kaptak helyet, kivéve az I. kerületben és a Józsefvárosban, ahol néhány kislakással több került a földszintre, mint a következő lakószintekre.17 Az első emeleti dominancia az 1920-as évek elején is jellemző maradt, viszont az egy- és kétszobás garzonok az épületszinten belül szétváltak, a nagyobbak jellemzően utcára, az egy lakószobás lakások pedig inkább udvarra néztek.18 Az 1930-as években a magasabb, négy-, öt-, illetve hatemeletes bérházak felső szintjein is megjelentek 15 Az 1934. évi adómentességi rendelet előnyben részesítette a regenerációs építkezést, csak bizonyos útvonalakat preferált, és a maximális adókedvezményt 14 méter mélységű, keretes, összeépített udvaros beépítésmódnál biztosította. Az adómentesség 1. fokozata regenerációs építkezésnél (korabeli utcanevekkel) a Krisztina körút, Attila út (a Roham utcáig), Margit körút, Fő utca, Batthyány utca, Pacsirtamező utca, Horthy Miklós út (a körtérig) útvonalakra; új építés esetén a Margit rakpart (a Szilágyi Dezső tértől a Ganz utcáig), a Jurányi utca páratlan oldala, a Horthy Miklós körtérre néző telkek és a mögötte nyíló íves utca területeire vonatkozott. A II. fokozat a Margit körút, Széna tér, Vérmező út, Krisztina körút, Szent János tér, Attila körút és a Duna által határolt területre; a III. fokozat pedig a Csend utca, Budaörsi út, Szent Imre herceg útja, Hegyalja út, Avar utca környékére vonatkozott. FERKAI 1995. 13., 27. p. 16 1930-ban 123 statisztikai alkerületre osztották fel a fővárost. Az alkerületek részletes, utcánkénti bontását lásd: Budapest épület- és lakásviszonyai 1935. II. VI—XII. 17 1906. évi népszámlálás 27. tábla, 134-139. p. 18 Budapest épület- és lakásviszonyai 1920., 1925. I. 34. táblázat, 100. p.
