Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
Valló Judit: Legénylakás - modern lakósejt 85 a garzonok, miközben az egyszobás lakástípus is egyre gyakrabban - főleg a harmadik emelettől felfelé - az épületek utcai frontján jelent meg.19 Garzonlakók A 3-4 helyiséges konyhátlan lakások (és így a garzonok) lakóinak első három legnépesebb foglalkozási csoportját a 19-20. század fordulóján a statisztikák a vagyonából élő, az önálló iparos/kereskedő és az egyéb értelmiségi kategóriákba sorolták.20 1920-ra ez a sorrend a garzonok esetében teljesen felborult, és a fürdőszobás kislakások21 jellemző főbérlői csoportjai között a korábban kevésbé domináns tisztviselői arányszámok is jelentős növekedést mutattak. Ekkor a garzonbérlők kicsit kevesebb, mint negyedrésze magántisztviselő, 13- 13%-uk önálló iparos/kereskedő és köztisztviselő, a vagyonukból élők aránya a századfordulós 21%-ról pedig 6%-ra esik vissza.22 Az 1930-as évek elejére tovább növekedett a tisztviselő bérlők aránya a garzonlakók között, és a magántisztviselők, majd köztisztviselők után a nyugdíjasok/vagyonukból élők immár bekerültek az első három főbérlői csoportba, nyomukban a negyedik legnépesebb kategóriával, a szabadfoglalkozásúakkal. A domináns foglalkozási kategóriák sorrendje 1935-ben,23 és mindegyik kategória arányszámainak lassú növekedése mellett 1941-ben is változatlan maradt.24 19 1930. évi népszámlálás 18. táblázat, 56. p.; Budapest épület- és lakásviszonyai 1935. 11.16. táblázat, 66. p. Az 1930-as évekbeli modem bérházaknak mélyen benyúló udvari szárnyaik nem voltak, de az egymáshoz épített épületsorokban, ha kisebb arányban is, mint a régi bérházaknál, akadtak udvari fekvésű lakások, garzonok. VALLÓ 2010. 92. p. 20 Az 1906. évi népszámlálás 3 vagy több helyiséges konyhátlan lakásai között magas, 16,8%- os volt a ki nem bérelt ingatlanok aránya is. A vagyonukból élők 20,5%, az önálló iparosok/ kereskedők 12,6%, az egyéb értelmiség 9,8%, a köztisztviselők 7,4%, a magántisztviselők 5,2% -át tették ki a főbérlőknek. Érdekes, hogy a Thirring Gusztáv szerint meghatározó katonatiszti csoport a bérlőkor alig 4,85%-át tette ki, bár a katonatisztek között (a foglalkozási csoporton belül) valóban magas, 10%-os volt a garzonlakók aránya. 1906. évi népszámlálás 34. tábla, 202-203 p. 21 Az egy- és kétszobás garzonok bérlőinek domináns foglalkozási csoportjai között csak 1920- ban látható eltérés (ekkor a kétszobás garzonlakásokban az egyéb értelmiség, a magántisztviselők és a köztisztviselők csoportjai állnak az első három helyen), a többi időpontban megegyezik a főbérlői sorrend. 22 Budapest épület- és lakásviszonyai 1920., 1925. 40. tábla, 111. p. 23 Budapest épület- és lakásviszonyai 1935. II. 77. tábla, 186-193. p. 24 Csepeti Péter egy 3736 lakásos reprezentatív garzonlakásos minta alapján a foglalkozási viszonyokról is közölt adatokat. CSEPETI 1944. 102. p.
