Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
Valló Judit: Legénylakás - modern lakósejt 83 A garzonok számának jelentős növekedése az 1920-as évek közepétől indult meg, ekkor öt év alatt, 1925 és 1930 között három és félszeresére emelkedett az egyszobás lakások, és kicsit több mint kétszeresére a kétszobásak száma a teljes lakásállományon belül. A garzonlakások száma az 1930-as években végig növekedett, a következő két ötéves periódusban pedig háromszoros, illetve két és félszeres gyarapodási ütemet ért el. Az 1920-as évek végére a lakástípus (itt már jellemzően az egyszobás garzonlakás) városi térben elfoglalt helye sokat változott a századelőn preferált, jellemzően belvárosi beltelki elhelyezkedéshez képest. Budán a lakásstatisztikai számsorok - követve a századelőtől megindult bérházas beépítések térfoglalását - egyszobás, konyhában, fürdőszobás lakásokat nagyobb számban Lágymányos (mai utcanevekkel) Gellért tér-Bartók Béla út menti részein, a Gellért-hegy túloldalán a Budaörsi-Hegyalja-Alkotás utak találkozásánál, a Rózsadomb Margit körút feletti, Gül baba utca és Marczibányi tér határolta részén és az I. kerület közvetlen a Vár alatt elhelyezkedő, a Palota út és a Krisztina körút által közrefogott negyedében mutatnak. Pesten a garzonok a századelőtől ipari zónából fokozatosan bérházas lakónegyeddé épített Újlipótváros (mai utcaneveken) Szent István körút-Váci út-Victor Hugo utca-Újpesti rakpart közötti városrészében, a Belváros Kálvin tér-Astoria-Erzsébet híd-Szabadság híd által határolt területén, illetve az Erzsébet- és Józsefváros egy-egy kis részén, az Erzsébet körúton belül (a Wesselényi utca-Rákóczi út-Károly körút közötti részen) és a József körúton kívül (a Baross utca-Futó utca-Üllői út-Jó- zsef körút határolta területen) helyezkedtek el. Ha a garzonlakások terjedését összevetjük az 1910-es, 1920-as években bevagy átépített városi területekkel,13 már az 1930-as adatokat látva felmerülhet a gyanú, hogy a fürdőszobás, konyhátlan kislakások nemcsak az újonnan átadott épületekben jelentek meg a korábbi időszaknál nagyobb arányban, hanem a nagyobb lakások - lakáspiaci igényekhez igazodó - komfortosítása és felosztása is elindulhatott az 1920-as évektől.14 13 A 19-20. század fordulóját követően a budai bérházépítés célterülete Lágymányos, a Margit körút, Rózsadomb és Pasarét volt. Pesten ezzel egy időben beépültek az Újlipótváros Nagykörűt menti telkei, a Belvárosban, a Lipótvárosban és az Újpesti rakparton, valamint a Ferencváros bizonyos területein pedig a legalább kétemeletes házak építőinek az 1908. évi XLV1I1. te. biztosította 18 éves adómentesség hatására (újabb) magas bérházak jelentek meg. KÖRNER 2010. 79-84. p. 14 Mazsu János is megjegyzi a tanulmányában bemutatott debreceni bérpalotával kapcsolatban, hogy az első világháború után az épület nagyobb lakásait elkezdték leválasztani, mert csak a kisebbekké átalakított otthonokra mutatkozott fizetőképes kereslet. MAZSU 1992. 171. p.
