Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
KAPOSI ZOLTÁN IPARFEJLŐDÉS ÉS VÁROSSZERKEZET PÉCSETT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN Pécs gazdasági fejlődése a 19. században Pécs évszázadok óta a Dél-Dunántúl legnagyobb városa. A különböző nép- számlálások adatai szerint 1784-ben mintegy 8000, 1850 körül 15 000, mig 1900-ban mintegy 44 000 ember élt a városban.1 A 19-20. század fordulóján a korabeli Magyarország tizenkettedik legnagyobb népességű városa volt. Pécs sokáig elzárt, befelé fordult egyházi város volt, ahol a 18. századi jelentős számú német betelepedés miatt a városirányításban és egyáltalán a működésben a németes vonások domináltak. A szabad királyi városi cím 1780. évi megszerzésével megnőtt a vállalkozói szabadság lehetősége, így a francia koalíciós háborúk idején meginduló gazdasági fejlődés egyre fontosabb kereskedelmi központtá tette a várost. Az 1828. évi adatokon nyugvó, piacközponti funkciókat vizsgáló mértékadó munka szerint Pest-Buda után Pécs rendelkezett a második legnagyobb piackörzettel.2 A kereskedelmi funkció bővülése persze Pécs természetföldrajzi adottságaiból is következett; hiszen ne felejtsük el, hogy a Mecsek oldalában tekintélyes méretű, polgári tulajdonban lévő szőlők terültek el. Az 1880-as években megjelenő filoxérajárvány előtti mintegy 2000 kát. holdnyi szőlő adta az alapját annak, hogy Pécs a 19. század utolsó harmadában (Budafok mellett) Magyarország legnagyobb borkereskedő városává vált.3 A térségi kereskedelem mellett az 1830-as évektől egyre nagyobb szerepet játszott a város fejlődésében a gyorsan modernizálódó ipar. Az ipari átalakulás folyamata jól látszik a korabeli ábrázolásokon is. Az 1860-as évek környékén készített, Pécset ábrázoló képeket nézegetve még alig látszanak gyárkémények, avagy jelentősebb ipari kapacitások. Ezzel szemben harminc-negyven évvel 1 1784-hez: Danyi-DÁVID I960.; 1850-hez: Népszámlálás 1850, 1900-hoz: Népszámlálás 1900. A nagyobb dél-dunántúli városok közül 1900-ban Pécsnek 43 982, Nagykanizsának 23 978, Kaposvárnak 18 218 lakosa volt. Pécs népessége kisebb volt jó néhány alföldi tvj. városnál (Szeged, Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szabadka), ugyanakkor nagyjából megegyezett Miskolcéval és az 1907-ben városi rangot kapott Újpestével. 2 BÁCSKAI 1988. 198. p. táblázat adata. 3 Kaposi 2007. 117. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VI. 2011. 51-76. p.
