Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
52 Városépítés, várostervezés később egyre több füstölgő kéményü vállalatképet láthatunk a helyi újságokban vagy képeslapokon. A jelenség mögött az iparosok és az ipari vállalkozások számának gyors emelkedése áll: amíg 1876-ban 1050, addig 1900-ban már 1848 ipari vállalkozás működött Pécsett.4 Hasonlóan más városokhoz, legnagyobb számban kis- és középvállalkozások fordultak elő. A vállalkozások számbeli- sége azonban a folyamatnak csak az egyik oldala. A fejlődést kétségtelenül az újszerű gyáripar kiépülése hozta. 1900-ban Pécsett már 22 olyan vállalat volt, amelynél a foglalkoztatás meghaladta a korabeli értelemben vett statisztikai gyári határt. A legtöbb ilyen vállalkozás 1900-ban a gépiparban volt jelen, ott az egy gyárra eső alkalmazotti létszám 68 fő; ugyanakkor a város legnagyobb üzeme egyértelműen a kerámiaiparban érdekelt Zsolnay gyár volt.5 Az igazi nagy fellendülés a századforduló után következett be, amikor is a 20 főnél többet foglalkoztató üzemek száma 10 év alatt 38-ra emelkedett, alkalmazottaik létszáma pedig több mint megkétszereződött; ezen belül a 100 főnél többet foglalkoztató üzemek száma kilencre emelkedett.6 A 19. század második felének gazdasági hatásai világosan látszanak a foglalkoztatás adataiban is. 1869-1910 között az ipari keresők száma 3625-ről 8668-ra emelkedett, ami egyben arányuk 4%-kal való erősödését jelentette.7 1910-ben egyértelműen az ipar volt a legjelentősebb ágazat Pécs városában, az összes kereső 36%-a iparból, míg 4%-a bányászatból élt. A kereskedelmi lehetőségek szélesedését mutatja, hogy ugyanakkor a kereskedők száma két és félszeresére emelkedett. Feltűnően magas volt — főleg a vasút kiépülése révén - a közlekedésben dolgozók száma, 1910-ban már 1103 főállású élt a forgalmazásból Pécsett. Az értelmiség is gyarapodott, a közszolgálatban és a szabad foglalkozásokban keresők aránya csaknem négyszeresére növekedett a vizsgált periódusban. A mezőgazdaságból élők száma ugyanakkor lassan csökkent: az 1869-ben még 1962 fős létszám a világháború előtt 1714 főre olvadt. A reformkorban a pécsi iparűzők kétharmada még a történelmi Belvárosban élt és dolgozott.8 Ám a gazdaság növekedésével s nem utolsósorban a jelentős létszámú betelepedéssel egyre inkább a városfalakon kívülre szorult iparosok kerültek fölénybe. A természetföldrajzi adottságok miatt északi irányban a Mecsek völgyei csak lineáris térfoglalásra és építésre voltak alkalmasak, ami kor4 Az adatokhoz lásd: Iparstatisztika 1876. ; Foglalkoztatás 1900. 115. p. Az adatok - a korabeli értelmezésnek megfelelően - mindkét esetben tartalmazzák a kereskedelem, a pénzügy, a vendéglátás stb. terén működő vállalkozásokat is. 5 Foglalkoztatás 1900. 115. p. 6 KATUS 1995. 38. p. 7 KAPOSI 2006. 33. p. táblázata alapján. 8 Lásd részletesen: EPERJESSY 1979. 254. p.
