Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
Argejó Éva: Égi és földi város 307 meg, amelynek épületei között a római Angyalvár körvonalai is felfedezhetők. Claude Lorrain58 épületeket és tájképeket festő mestereknél töltötte tanulóéveit, s ez festészetén is érződik. Lírai-romantikus képein az ábrázolt városok archaikus romvárosként jelennek meg, ezért őt az eszményített tájképek mestereként tartják számon. Kortársait is nem egyszer ókori romvárosokban jeleníti meg. A 18. század felfedezte a városok költészetét és addig ismeretlen utazási vágyat ébresztett az emberekben. A távlati hatást keltő városi látképek, a veduták rendkívül népszerűvé válnak ebben az időben. Különbséget tesznek a veduta esatte (topografikus városkép) és a veduta ideate (imaginárius városkép), valamint az előbbiek között a hazai tájon, vagy vándorúton készült veduták között.59 A topografikus városképek az épületek, személyek és domborzati elemek topo- gráfiailag pontos helyzetét tükrözik, míg az imaginárius képek fantáziaszülte városok.60 Mind az utazók, mind a festők továbbra is legkedveltebb célpontja Velence, a boldogság városa. A velencei iskola a korszak tájképfestészetének jellegzetes ágát képviselte. Legjelentősebb művelői Giovanni Antonio Canal, ismertebb nevén Canaletto,61 valamint unokaöccse és utánzója Bernardo Bellotto,62 aki ifjabb Canaletto néven vált ismertté, s legjelentősebb városképeit Bécsben, Varsóban és a drezdai udvarban alkotta.63 Bellotto terjesztette el a fényben úszó városi tájkép sémáját Európa valamennyi udvarában.64 Canaletto színes, barokkos „fényfestészetével” Velence látványát örökítette meg topográfiai pontossággal, közel negyven éven keresztül. A fény beható tanulmányozása képessé tette, hogy a vízparton álló paloták pompáját a víz tükröződésével emelje ki és érzékletesen jelenítsen meg minden apró részletet. Canaletto azonban nemcsak a ragyogó Velencét örökítette meg architektonikus képein, hanem betekintést nyújtott a kulisszák mögé is. A kőfaragó udvara című korai képén megmutatja a „szegény” Velencét is, amit az odalátogató utazók nem, csak az „őslakosok” láthatnak. A rendezetlen, szemetes udvarrészlet egészen más arcát mutatja a boldogság városának, de Canaletto Velencének még ezt a sötét zugát is bensőségesen tudta megfesteni. Angliában is hasonló sikerrel dolgozott, s festészetével nagy hatást gyakorolt az angol tájképfestészetre. Velence másik híres vedutakép festője az eredeti látásmódú Francesco Guardi,65 aki a város 58 Claude Lorrain barokk tájképfestö ( 1600 körül -1682) 59 SZABÓ 2000. 124. p. 60 A rokokótól 1900-ig 42. p. 61 Giovanni Antonio Canal olasz festőművész (1697-1768) 62 Bernardo Bellotto olasz festőművész (1720-1780) 63 A rokokótól 1900-ig 52. p. 64 CHASTEL 1973. 229. p. 65 Francesco Guardi olasz festőművész (1712-1793)
