Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
Argejó Éva: Égi és földi város 303 a középkori hagyományokhoz kötődött. Németalföldön tovább tartott az egyházi behatás, és az egyház gyengülésével az északi vallási kultúrában fontos szereppel bíró magánájtatosság kapott nagyobb szerepet.38 A korszak műfajává lépett elő a középkorban használatos kihajtható szárnyasoltár, ezek bibliai ábrázolásainak háttereként gyakran városábrázolások, nevezetesen a mennyei Jeruzsálem képei fedezhetők fel. Ezen szárnyasoltároknak és táblaképeknek szolgáltatják különösen szép példáit a burgundiai herceg udvarában tevékenykedő Van Eyk39 testvérek és követőjük, Hans Memling40 alkotásai. Jan van Eyck A bárány imádása című genti oltárképén látható városábrázolása is Jeruzsálemet örökíti meg. A háttér fantasztikus, képzelet alkotta gótikus palotáival az égi Jeruzsálem földi mása, amely a mennyország képzetét kelti a befogadóban. Az északiak is alkalmazni kezdték a perspektívát, de nem tudományos-geometriai alapon, mint a déli festők, hanem az aprólékos megfigyelés, az intuíció révén. Míg az itáliai mesterek belülről komponálták meg képeiket, addig a német- alföldiek földi környezetbe helyezett alkotásaikat kívülről, apró részletekből építgették fel. Látványfestészetükben azt festették, amit láttak, ám teljesítményüket tekintve ugyanodajutottak, mint a perspektívát pontosan megszerkesztő itáliaiak. Képeik témáját tekintve is különbség mutatkozott a két irányzat között. Míg az itáliai festészet az ember újjászületését és az élet derűs megélését hirdette, s a városábrázolásban is ez jelenik meg, addig a németalföldiek a társadalmi konfliktusok, háborúk és járványok következtében a középkori képzeletvilág szörnyeivel is küszködtek.41 Több németalföldi városábrázolásról mai napig folyik a találgatás, hogy vajon a képeken látható épületek, városrészletek ki- talációk, „kreatív utánzások”, netán korabeli városok realista megjelenítései-e. így például a gótikus szakrális épületek és városi épületegyüttesek aprólékosan kidolgozott ábrázolását nyújtó Jan van Eyk képről, a Rolin kancellár Madonnájáról máig nem eldöntött, hogy a korabeli Maastricktot, Lyont esetleg Prágát ábrázolja-e, de van aki úgy véli, a városkép teljességgel a képzelet szülötte.42 Németország a 15-16. század fordulóján is szorosan kötődött az egyházhoz és annak ikonográfiái követelményeihez. Az oltárképfestészet különösen fontos szerepet töltött be. Fő mestere Matthias Grünewald43 volt, akinek a táblaképein 38 Eörsi Anna lnternacionális gótika című egyetemi kurzusának előadásán elhangzottak. ELTE BTK. Művészettörténet Tanszék, 1984/85. tanév 39 Jan Van Eyk németalföldi festőművész (1390 k.— 1441 ) 40 Hans Memling németalföldi festőművész (1433-1494) 41 K.RAUBE 1995. 27. p. 42 PANOFSKY 1984. 332. p. 43 Matthias Grünewald német festőművész ( 1470/83-1529)
