Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
304 Műhely helyenként megjelenő városrészletek sokkal inkább a poklot idézik, mintsem a földi világot. Az Itáliát is megjárt Dürer44 megismerkedett a képszerkesztés ott honos perspektivikus módjával, s azt városábrázolásainál híven alkalmazta is. Az első reális városportré is Dürer nevéhez kötődik: Innsbmck városának topo- gráfiailag hü mását készítette el. A német művészek életében fontos állomásnak bizonyult az ábrázolással szemben ellenséges reformáció térnyerése, aminek következtében a festők komoly megrendelésektől estek el, s ezért kénytelenek voltak más témák felé fordulni.45 A világi megrendelők számára ilyen témának bizonyult a realista városábrázolásokat is magában foglaló tájképfestészet, amely az északi országokban virágzott, s az elkövetkezendő évszázadok kedvelt témájává lépett elő. Manierizmus A manierizmus akkor lépett fel internacionális stílusként, amikor a művészi haladás reneszánsz eszméjének belső ellentmondásai nyilvánvalóvá váltak. Walter Friedländer nézete szerint az új festői irányzat lázadás a reneszánsz klasszikus szemléletével szemben. Megváltozott ugyanis a természetutánzás alapelve: már nem az volt a cél, hogy a művész megfigyelés alapján úgy ábrázolja a valóságot, amiként látja, hanem szubjektiven, saját művészi elképzelése szerint, rendszerint úgy, ahogy az nem is látható. Ennek okait Friedländer abban véli felfedezni, hogy a klasszikus reneszánsz művészek a dolgokat lényegi mivoltukban, általános érvénnyel kívánták bemutatni, ám nem jutottak el a lényegig, csak a harmonikusát, a szépet és a szabályosat látták meg. A manierizmus ez ellen az egyoldalú szemlélet ellen lázadt fel azzal, hogy észrevette a csúnyát és a periferikusat is.46 Friedländerrel szemben Antal Frigyes és Hauser Arnold a társadalmi és gazdasági viszonyok megváltozásában keresik a manierizmus kialakulásának okait. Antal Itália gazdasági hanyatlásával hozza összefüggésbe: az északi és nyugati vetélytársak megerősödésével az olasz kereskedők és iparosok elvesztették korábbi jelentőségüket, s hamarosan a kultúra és a művészetek terén is visszaszorultak. Az addig uralkodó polgári értékeket és ízlésvilágot arisztokratikus ideálok váltották fel, ennek eredménye egy szubjektív, individualista, imaginativ művészeti irány, a manierizmus.47 Hauser nézete szerint a 44 Albrecht Dürer német festőművész (1471-1528) 45 K.RAUBE 1995. 30. p. 46 Walter Friedländer: Az anti-klasszikus stílus keletkezése az itáliai festészetben 1520 körül. Idézi: K.ELÉNYI 1995. 13. p. 47 ANTAL 1997. 104—105.p.
