Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete... 287 A vizsgált városok főterei Stósz38 kivételével hosszanti alapformájúak, noha valódi piacutcás szerkezetről csak Felsőmecenzéf és Szepsi esetében beszélhetünk. Jászón, Alsómecenzéfen és Tornán, amelyek eredendően szintén piacutcás főtérrel rendelkeztek, idővel a keresztutcás jelleg vált dominánssá. Mindez azt jelenti, hogy ezekben a kisvárosokban lényegében egy közlekedési csomópont alkotta a központot. Az, hogy ez a csomópont milyen mértékben tudott önálló teresedést létrehozni, nagy hatással van a mai örökséghelyzetre is. Legérleltebb térformával minden kétséget kizárólag Alsómecenzéf rendelkezik. Az észak-déli tengelyű ovális főtér tökéletesen integrálta a kelet-nyugati kereszttengelyt. A tér fokozatosan összezáródik, majd összeolvad az ide bevezető főutca szintén zárt tengelyével. Ily módon egy emeletes épületekkel is hangsúlyozott kisvárosi architektúra jellemzi Alsómecenzéf történeti központját. A nagyvonalú térkialakítás nagy szerepet játszott abban, hogy a hatvanas-hetvenes évek városnövekedése sem fizikailag, sem karakterében nem rombolta szét a történeti miliőt. A történeti városháza például az egyébiránt küllemében meglehetősen idegen nagyáruházát is integrálni tudta. Ennek az örökséghelyzetnek a jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha ösz- szevetjük a szomszédos Jászóval, illetve Tornával. Mindkét városra áll, hogy a keresztutcában kialakuló történeti központ funkciójában hiányos, architektúrájában vidékies maradt. A hatalmi intézmények (templom, kastély, kolostor) nem itt, hanem az innen kivezető utak mentén helyezkedtek el.39 Meghatározó épületek hiányában nem alakult ki a település tematikus elemeiből kiemelkedő, térben koncentrált architektúra. Mindkét keresztutcás főtérre igaz, hogy a 20. század második felének urbanisztikai robbanásával járó kihívásoknak nem volt képes maradéktalanul megfelelni. A finom egyensúly, amely a teresedések szerény architektúrája és azok urbanisztikai funkciója között fennállt, láthatóan megbomlott. Az ide áramló forgalom szétfeszítette a léptékeket, zavaros közlekedési szituációvá süllyesztve a keresztutcás városközpontokat. A piacutcás szerkezetű Szepsi jobban tudott alkalmazkodni a változásokhoz. Ennek egyik oka magában a szerkezeti formában keresendő. A piacutcás várostest törések nélkül képes terjeszkedni, hiszen jellegéből adódóan úgy hoz létre városképi egységet, hogy közben nyitott marad a növekedési tartalékot 38 Stósz szintén orsós szerkezettel rendelkezett, de a 19. századi átalakulás szinte felismerhetet- lenné tette ezt az alapformát. 39 A jászói városháza ugyan a kereszteződésben kapott helyet, de önmagában nem volt képes a városias megjelenést biztosítani. Tornán pedig a Nepomuki szobor és a körülötte álló nagyobb léptékű saroképületek eltörpültek a dombon emelkedő kastély és a templom árnyékában.