Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
264 Épített örökség régiség kategóriája ugyanis nemcsak koronként és földrajzi egységenként, hanem a kutató személyes tapasztalatainak függvényében is változik.12 1. táblázat. A történeti lakóházállomány aránya. A városláncolat sajátossága, hogy viszonylag nagy számban maradtak meg régi épületek, miközben intenzív zöldterületi építkezések zajlottak az elmúlt néhány évtizedben.13 házak száma 1938 házak száma 2001 1945 előtt épült házak száma (2001) 1945 előtt épült házak aránya(2001) Stósz 251 163 30 18% Alosómecenzéf 518 783 191 24% Felsömecenzéf 242 183 97 53% Jászó 295 450 168 37% Szepsi 472 804 118 15% Torna 304 516 114 22% Várostörténeti szempontból a Felső-Bódva mentén réginek, azaz történetinek minősíthető minden szerkezeti elem (út, tér, telekrend) és építészeti objektum, amely a hatvanas évek tömeges lakásépítési hulláma előtt született. A hatvanas évekig a Bódva mentén még élénken éltek a paraszti és a szerényebb léptékű polgárias építőhagyományok. A kő alapot felválthatta a beton, az alaprajz újabb szobákkal bővülhetett, a homlokzat összetettebb, mesterkéltebb kialakítást kaphatott. Mindezen változás azonban elveit tekintve illeszkedett a korábbi lakóházfejlődés tendenciájába, még ha fel is gyorsította azt.14 A hat12 A Szentendrei Skanzen példája koncentráltan mutatja a falusi építészet régiségéről alkotott fogalmaink változékonyságát. Az alapításakor a 20. század előtti állapotok bemutatását célul kitűző intézményben ma a szocialista falu bemutatásán dolgoznak. Lásd bővebben: SÁRI 2006. 13 Forrás: 1938-as adatok: CSÍKVÁRI 1939.; 2001 -es adatok: Scitanie 2001. Módszertani megjegyzések: (1) A 2001-es népszámlálás kiadványa az 1946-1970 közötti időszakot egy periódusnak kódolta, ezért voltam kénytelen a történetiség határvonalát ennél a táblázatnál másként értelmezni, mint a főszöveg egészében. (2) A kiadványban csak a lakások építési idejét találjuk meg, az épületekét nem. Ám mivel a Felső-Bódva mentén 1945 előtt nem beszélhetünk társasházakról, a lakásstatisztika egyben megközelítő lakóépület-statisztikai becslésnek is elfogadható. 14 A Kárpát-medence vidékies településeinek történeti harmóniáját Meggyesi Tamás nem az állandóságban, hanem a változások organikus szervezésében látja: „A tipológiai fejlődés alapja
