Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete... 265 vanas években megjelenő, lapos tetővel fedett, emeletes családi házak azonban törést okoztak a helyi építészeti tradíciókban. Elemzésemben tehát arra keresem majd a választ, hogy az 1960-as évek utáni urbanisztikai fejlődés milyen kihatással volt, illetve van a történeti városközpont funkciójára, építészeti (műemléki) állapotára. Történeti városközpontok örökséghelyzete az egyes településeken Stósz A valamikori szepességi bányaváros mai értelemben véve inkább falunak nevezhető. Kereskedelmi, közigazgatási és oktatási funkciói elenyészőek. A városközpont szerepét - amely ma inkább turisztikailag értékes sétaút, mintsem klasszikus city - a műemlékileg is értékesebb főutca tölti be.15 Stósz történeti főtere késő középkori topográfiájú, egy völgyrendszer kapujában alakult ki. Ékköve a 16. századi eredetű templom, de itt áll az egykori városháza és a 19. századi gyáripari fejlődést reprezentáló mágnás palota is.16 A némileg szabálytalan, háromszöget formáló tér lejtős terepen helyezkedik el.17 A sétányokkal, ligetes foltokkal tarkított terecske valamikor festői hatású lehetett. Azt azonban az archív fotók és a házállomány vizsgálata is mutatja, hogy a városi élet egyik legfontosabb szegmense, az élénk kereskedelmi tevékenység, nem volt jellemző rá.18 A tér harmóniája mára teljesen megbomlott. A környezettel nem kommunikáló újabb beépítések mellett a történeti épületek leromlottsága is szembeötlő. A főtér karaktervesztése a város általános hanyatlásán túl a belső térbeli folyamatok átrendeződésével is magyarázható. A szocialista évtizedekben a város az, hogy az igények növekedésével általában nem az épületek lecserélésére, hanem csaknem mindig az eredeti épület bővítésére kerül sor.” MEGGYESI 2008. XVII. p. 15 A helyi fejlesztési tervben kijelölt műemléki zóna is errefelé terjesztette ki a városképileg értékes központot. Lásd Územny. 16 A Kassa környéki műemlékekről néhány mondatos ismertetéseket közöl KÁRPÁTI 1999. Némileg nagyobb terjedelmű szócikkek olvashatók szlovákul: SÚPIS 1967. 17 Eredetileg Stósz is orsós alaprajzzal rendelkezett, de a 19. századi bontások-építkezések átrajzolták azt. 18 Ennek hátterében az állhat, hogy legtöbben az erősen patriarchális berendezkedésű gyáregységek valamelyikében dolgoztak. Ismert, hogy ebben a korai ipari formában a tőkés vállalat szinte teljes egészében gondoskodott dolgozóinak ellátásáról, megszervezte és ellenőrizte azok teljes társadalmi életét. KUCZI 2008 95. p.
