Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk müemlékegyüttes... 237 rendelkezésére megfelelő vidéki műemléki szervezet. (Félmegoldásként a kapacitáshiánnyal küzdő hatóság munkáját segítette ekkor a Magasépítési Tudományos Egyesület műemléki munkaközössége és az Építésügyi Minisztérium Városrendezési Osztálya is.)" A MMOK-ot végül - annak alacsony hatékonyságára, önállósodási törekvéseire hivatkozva - 1953. február 1-jével feloszlatták,11 12 így a müemlékügy ismét önálló hivatal nélkül maradt. A következő években a területet mindig valamely meglévő, más irányú szervezethez csatolták,13 ami jelentősen rontott a hatékonyságán: hiszen létezett egy - a korszak szakemberei által - jónak tartott törvény, de nem volt szervezet, amely ezzel a törvénnyel élni tudott volna.14 Ezekben az években több olyan javaslat is a Minisztertanács asztalára került, amelyek önálló műemlékvédelmi intézmény felállításáról szóltak, a gazdasági nehézségek (és a politikai ellentétek) azonban ekkor nem kedveztek egy új, költségvetésből élő, csak fogyasztó, de nem termelő szervezet létrehozásának.15 Ez a szakemberek munkáságát igencsak megnehezítette,'6 hiszen a gyakran változó szervezeti keretek között, kevés szakemberrel a műemlékvédelem nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát.17 Az ebből adódó problémák áthidalásának egyik módja a műemléki tevékenység „kiszervezése”18 volt: a műegyetemi építészhallgatóság egy része (a tervező intézetekben dolgozó építészekkel együtt), a Középülettervező Vállalat és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat is foglalkozott ilyen kérdésekkel.19 Ezek a szervezetek azonban a műemléki feladatokat csak részben végezték intézményes hatáskörben, így értelemszerűen nem pótolhatták az egységes, központi intézményt.20 A müemlékügynek az államszervezetbe való beillesztése körüli több éves bizonytalanság 1957-ben ért véget: létrejött az Országos 11 Gerő 1959. 2. p. 12 MÓL XlX-A-83-a-463/l 4-1952 Révai József előterjesztése a Minisztertanácshoz a MMOK. megszüntetéséről, 1952. december 5. 13 Lásd a mellékelt ábrát. 14 DERCSÉNY1 1980. 32. p. 15 DercsÉnyi 1980. 33. p. 16 Jól érzékelteti ezt Dercsényi Dezső 1955-ös írása, amely szerint öt éven belül már öt hivatala, felettese és elnevezése volt a műemlékvédelemnek. Vidéki hatóságok, műemlék-tulajdonos intézmények, magánemberek sokszor még több év múltán is a Műemlékek Országos Bizottságához fordultak leveleikkel, ami arra utal, hogy a hét évtizeden keresztül használt név műemléki fogalommá változott, amit a szinte évenként változó műemléki elnevezés és hatósági kapcsolat sem tudott pótolni. DERCSÉNYI 1955. 130. p. 17 Uo. 18 Gerő-Kisléghy 1956. 288. p. 19 DERCSÉNYI 1955. 130. p. 20 RADOS 1984. 390. p.
