Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
238 Épitett örökség Műemléki Felügyelőség, a MMOK 1953-as feloszlatása óta először újból egy szervezet kezében összpontosult a hatósági (elvi) és gyakorlati (operatív) műemlékvédelem, ami a szakmának csak hasznára válhatott.21 A főváros műemlékvédelme Budapesten 1945-ben, az ostrom befejeződése után a legsürgősebb hatósági teendő a romeltakarítás, majd a helyreállítás és újjáépítés megszervezése volt. A még mozgásban lévő korábbi műemlékvédelmi apparátus elkezdte a kárfelvételt,22 az 1949-ben alakult Fővárosi Tervező Iroda (FŐTI) műemléki csoportja pedig megindította a budapesti műemlékek feltérképezését a „műemléki kataszter” elkészítése céljából.23 A FŐTI-t 1950-ben részekre osztották, amelyek újbóli átszervezésével jött létre a Budapesti Városépítési Tervező Iroda, a BUVÁTI. Az infrastruktúra helyreállítása, a napi problémák súlyosbodása azonban háttérbe szorította a budapesti műemlékvédelem kérdéseit,24 amelyekre teljes körű választ az 1949-ben kiadott törvényerejű rendelet sem adott: ennek értelmében a fővárosi műemlékek ügye az országos műemléki hatóság körébe tartozott, de a fent ismertetett körülmények miatt az országos hatóság nem tudta feladatait megfelelően ellátni. Műemlék-helyreállítások csak járulékosan történtek, mennyiségük messze elmaradt a szükséges mértéktől.25 így korán kialakult egy olyan gyakorlat, amely a főváros ügyeit bizonyos mértékig az országos ügyektől különválasztva intézte, igénybe véve lehetőség szerint más hatóságok és intézmények segítségét és közreműködését is. Erre példa az 1950-ben létrejött Fővárosi Tanács VB VIII. Városrendezési és Építészeti Osztálya, amelynek - a rendelkezésére álló ún. városszépítési alap révén — lehetősége nyilt az 1949-ben elkezdett műemléki kataszter befejezésére,26 valamint a műemléki és műemlék jellegű épületek külső falán az épület építési korszakát is közlő mészkőtáblák elhelyezésére.27 További közreműködő szervek voltak a Középülettervező Iroda és a BUVÁTI Pogány Frigyes építész 21 BARCZA 1971.47. p. 22 PREISICH 1998. 31. p. 23 Ennek eredményeként jelenhetett meg még abban az évben az első budapesti műemléki jegyzék. PREISICH 1998. 34. p. 24 DERCSÉNYI 1966. 4. p. 25 Magyar műemlékvédelem 1949—1959. 169. p. 26 Ezen munka eredményeként jelent meg Horler Miklós és munkatársai gondozásában a Budapest műemlékei c. mű I. kötete 1955-ben, illetve II. kötete 1962-ben. 27 PREISICH 1998. 35. p.
