Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
236 Épített örökség Intézményi struktúra A magyar műemlékvédelem először 1872-ben kapott önálló szervezetet, ekkor jött létre a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottmánya.3 Legfőbb feladata a megfelelő működéshez elengedhetetlen jogszabályi háttér megteremtése volt: így született meg az 1881. évi műemléki törvény,4 majd ennek nyomán az 1949-ig fennálló Műemlékek Országos Bizottsága (MOB).5 E szervezet működése alatt kezdte pályafutását az a nemzedék, amely a II. világháború utáni időkben a szervezett műemlékvédelem megteremtésén fáradozott, és a vizsgált időszakban is kiemelkedő szereppel bírt: Dercsényi Dezső, Gerő László, Entz Géza, Major Máté és még sokan mások. A II. világháború utáni éveket a politikai életben a hatalomért folyó harc, a műemlékvédelem területén pedig a kárelhárítási és újjáépítési feladatok jellemezték. A műemlékvédelmi hatóság szerepét betöltő MOB-nak ebben az időben nemcsak a romos épületekért, hanem a jogszabályban biztositott hatásköre gyakorlásáért is meg kellett küzdenie. Mindezt a rendelkezésre álló hitelek szűkössége, valamint a műemléki törvény elavult volta csak tovább nehezítette.6 Végül a szovjet típusú alkotmány által életre hívott Elnöki Tanács intézkedett az új berendezkedésnek megfelelő intézményről. Az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet a MOB-ot a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) alá rendelte, amely a - szovjet mintára együtt kezelt - műemléki és múzeumi ügyekben elsőfokú hatóságként működött, így előnyösen koncentrálta a szakmai és tudományos erőket.7 A szervezet főhatósága (és ezáltal az épületek védetté nyilvánítója) a vallás- és közoktatásügyi miniszter lett,8 tudományos irányítását a Magyar Tudományos Akadémia, közvetlen vezetését pedig Ortutay Gyula látta el. A műemlékvédelem - önálló szervezet híján - a Muzeológiai osztályon belül kapott helyet: az itt létrejött műemléki alosztályt Dercsényi Dezső vezette.9 E besorolás hátránya főként költségvetési és létszámbeli vonatkozásban10 mutatkozott meg: szakemberek és megfelelő pénzügyi fedezet híján a MMOK-nak nem állt 3 Tagjai között találjuk a fent említett nevek mellett Schulek Frigyest, Pulszky Ferencet és Steindl Imrét is. 4 1881. évi XXXIX. te. 19.§ 5 MERÉNYI 1972. 16. p. 6 Barcza 1971.47. p. 7 Műemlékvédelem 113. p. 8 A magyar állam szervei 1944-1950. 497. p. 9 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) XIX-I-19-b Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 2. d. A műemléki alosztály általános munkaterve az 1951. év IV. negyedévére, 1951. szeptember 29. 10 Magyar műemlékvédelem 1949-1959. 10. p.
